Aki ismer, vagy követi egy ideje a blogot, az tudja, hogy mennyire szeretem a bolhapiacokat, s szerencsémre ebben a férj is osztozik. S hogy mi a vonzó benne? Ott van ugye a jó zsákmány megszerzése, vagyis szuper találat óccsóé. Meg aztán ott van a régiségek bája, amin rajta ragadt az idő, a használat nyoma, történeteket tudnának mesélni. Minderre pedig vadászni kell, mert persze sok ócskaságot végigrág az ember egy-egy kincsért. Bolhapiac mindenütt van, s mindig találunk olyat, amire hirtelen nagy szükségünk lesz, pedig előtte nem is tudtunk a tárgy létezéséről :).
Ami viszont itt Luxembourgban jött velünk szemben, az a használt gyerekruha és játékvásárok, melyeket szezonálisan általában tavasszal és ősszel rendeznek meg kis falvak, egyesületek, iskolák. Két dolog furcsa: az egyik, hogy meglehetősen gyéren reklámozzák őket, már az időpontot is úgy kell vadászni eldugott internetes oldalakról, vagy ismerősöktől, falu szélére ideiglenesen kiállított táblákról. A másik, hogy képesek 4-5 fontos, vagyis nagyobb szabású vásárt egy hétvégére tenni. A vásároknak legalább 3 karakterisztikája lehet: van, hogy gyerekek, esetleg szülők viszik vásárba kinőtt játékaikat, ilyenkor megvan az alkudás lehetősége szemtől szemben az eladóval (A felnőttek kevésbé meggyőzhetők.) Van, hogy az összes ruhát, amit el kívánnak adni, felcímkézik, kóddal és árral látják el, majd méret szerint szelektálják. Ilyenkor az ember gyűjtöget, majd a végén fizet egyben (Az eladók a kód alapján kapják meg a pénzüket.). A harmadik esettel épp ma találkoztunk egy iskolai vásár keretében: az adományozott játékok, ruhák, könyvek között kiválasztja az ember, amire szüksége van, majd a végén kifizet egy árat, amit a kasszásnő akkor talál ki. Na itt megint fennáll az alkudozás lehetősége.
Az elhíresült roeseri gyerkruha vásárt már péntek este megnyitják. Korábbi alkalmak tapasztalatai szerint érdemes nyitásra odamenni, mert másnapra lefosztják a vásárt, és az igazán jó fogásoknak bottal üthetjük a nyomát. Ez azonban tülekedéssel, könyököléssel jár: gyomor kell hozzá. Másik fontos tudnivaló: ha megtetszik valami, azonnal ragadd meg és tedd a bevásárló-táskádba: a végén is ráérsz kiválogatni, mi kell és mi nem. Mivel ezt mindenki így csinálja, az első nagy hullám után érdemes tenni még egy kört, lehet, hogy visszakerül olyan áru, ami nekünk még jó lenne.
Aki azonban nem komálja ezt a tömeget és a vele járó izgalmakat (jaj, elviszik előlem...), annak a junglinsteri "Kannerkleedermaart"-ot ajánlom, ahol ugyancsak szép számban találunk jó minőségű ruhácskát minden korosztályra, viszont elviselhető a konkurencia mennyisége, maga a terem is tágasabb (több a levegő...). Mindkét ruhavásáron találkozhattunk nagy márkákkal, tényleg minőségi darabokkal, elfogadható áron. Ráadásul nem teljesen agyonhasználtak, hanem vállalhatóak, újszerűek, divatosak. Mert a fiúgyermeket is lehet szépen öltöztetni :).
Apája kedvence a játékvásárok, ahol ő legszívesebben klafa (értsd valaha Év játéka-díjat nyert) társasjátékok gyűjtése potom pénzért. A játékvásárt én is szeretem, mert itt is minőséggel találkozik az ember, s mert szeretem innen begyűjteni Macinak a fejlesztő játékokokat. Az Auchanos, Corás játékosztály el van árasztva undi műanyag kacatokkal, amit nem szívesen adok gyerek kezébe. Arról nem is beszélve, hogy fejlesztésről ritkán lehet beszélni ezeknél a játékoknál, az áraik viszont annál borsosabbak. Egy ilyenvásáron eléggé színes a felhozatal, s sok gyönyörű fajátékkal találkozik az ember. Na jó, azért kapni szokott Mackó kisautót, matchboxot is, de ott is találni különbséget a leharcolt gagyi és a strapabíró "bennevanazanyag" között. Ez utóbbi, és minden minőségi játék forrását nem régiben megtaláltam egy csodás játékboltban. Na csak szorgosan látogassák a luxembourgi gyerekek szülei, s perkálják ki ők az eredeti árat! Aztán hozzák ki a vásárra, majd ott megveszem :)
De térjünk át a másik kedvenc témámra, a Trocra. Ahogy azt nem rég olvastam, ez Európa első használt bútor adás-vételi hálózata. Mondjuk Európán belül leginkább nyugatot kell érteni, s azon belül is leginkább elterjedt Franciaországban, de sokat találunk Belgiumban is, van néhány Németországban, Hollandiában, É-Spanyolországban, 1-2 Svájcban (Lausanne-ban és környékén!!!!) és 1-2 itt Luxembourgban is.
Először mi lakásunk olcsó bebútorozása révén jutottunk az információhoz, miszerint érdemes itt szétnézni. Akkor azért győzött a globalizáció, vagyis az újbútor az ikeából. Mostanság pedig egy külső projekt (:D) kapcsán antik bútorokat kerestünk. Na a Troc ez esetben maga a Kánaán. Hihetetlen mennyiségben találunk igazán régi darabokat, s nagyon sokszor áron alul értékesítik őket. Persze, mivel régiek, általában felújításra szorulnak, de még ennek kifizetésével együtt is jóval olcsóbban szerezhető be 1-1 bútordarab, mintha eleve felújított antikbútort keresnénk. Ráadásul ennek a vadászatnak megint megvan a maga bája, izgalma. Sajnos rá kellett jönnünk, elég nagy a pörgés: nincs sok gondolkodási időnk, ha rátaláltunk egy jó állapotú olcsó darabra: arra rá fog találni más is. De nem csak bútor (azon belül nem csak antik, hanem különféle stílusok) találhatóak itt, hanem nagyjából bármi, ami egy bolhapiacon is megjelenhetne: könyvek, gitárok, porcelánok, régiségek, képek, tükrök, háztartási és elektromos eszközök, csillárok és állólámpák, szőnyegek, gyerekjátékok, kerékpárok, fűnyírók, stb. Néha az az érzése az embernek, ezek kiraboltak egy templomot, meghökkentő dolgokat találhatunk: templomi csillárt, padot, térdeplőt, harmóniumot, szobrot, gyertyatartót, stb. Biztos van rá vevő, különben mért adnák el? :)
Szóval a trocozás vadászat, biztos zsákmánnyal :). A furcsa az, hogy 2 és fél év itt lakásunk alatt eddig csak a Lux. városi Trocot ismertük, s most kiderült van vagy 6-8 még itt 50 km-es közelben. Ezek mind más felhozatallal dolgoznak, úgyhogy ha konkrét céllal megyünk, akkor érdemes őket végigjárni! Az egyik, legközelebbi belga Troc lett a kedvencem (Messancy-ban), szerintem ezek megörököltek egy szuper shabby-chic boltot, illetve egy klafa kovácsoltvas kertibútor boltot. Az egész bolt az én szájízemre lett kialakítva :). Na sejtitek már, honnan van a virágos levesestál, hintaló, a kakas és a kapszula-tartó :) ?
