A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Basel. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Basel. Összes bejegyzés megjelenítése

2009. december 18., péntek

Sziasztok!
Utoljára jelentkezik a KKÉKK Baselből!
A múltkor még kimaradt egy Vitra-épület, pedig eléggé lényeges. Frank O. Gehry volt az elkövető :) Egész pontosan a székmúzeum épületét tervezte ő, dekonstruktív stílusban. De ez nem szorul nagyon magyarázatra, ha megnézitek a képeket... Hát igen, önmagában is szoborszerű az épület. Illik is Vitra formabontó ülőkéihez... Jut eszembe, azóta már több helyen találkoztam Vitra-fotelekkel, szóval csak ki kellett nyitnom a szememet. Biztos otthon is lehet velük találkozni egy-egy különösebb lakberendezési boltban. Ez kb. olyan extravagáns, mint az Alessi-féle teáskannák (tudjátok, amiket építészekkel terveztetett.) Speciel én egy boltban láttam mindkét tervező munkáit, ezért kapcsoltam most össze őket. De vissza Gehryre: itt "csak" vakolt síkokkal játszik, meg a fémlemezes tetővel, de azért mégis érződik, hogy ez Gehry... Az a fura ezekben a dekonstruktivista házakban, hogy mégis érzed (főleg bent), hogy mindennek megvan a helye. Nem furcsább, mint egy "normális" ház, vagy ha mégis, akkor jó értelemben. De ez csak az én véleményem.



Most pedig távolodjuk el Baseltől, és keressünk fel egy jól ismert templomot Ronchamp-de-Haut-ben. Tudom, merőben stílusváltás az előzőhöz képest, de egy kirándulás arról szól, hogy minél többfélét lásson az ember, nem igaz? Ha az ember nem egy építésszel közelíti meg ezt a helyet, nem árt sokat mesélni róla, miért is érdemes ekkora kitérőt tenni az úton, hogy ezt igenis látni kell! El kell mondani például, hogy ez még akkor épült, amikor a vasbeton nagyon friss dolognak számított, épp ezért nem olyan evidens, hogy bármit meg lehet építeni. El kell mondani, hogy azért nagy szám, mert a templomépítészet nagyot szakít a korábbi stílusokkal, ahol minden szimmetrikus, minden kerek, minden arany, s ezzel szemben észre kell venni, hogy különleges formákkal is fel lehet hívni az emberek figyelmét, kis zegzugos ablakokkal is otthonossá lehet tenni egy templomot. Jó, aki szakszerű vezetést kíván, az olvasson el könyveket Corburől. Sok van, mint tudjuk :)
És jöjjön az elmaradhatatlan kép:
Tudjátok, mi van a toronyban? Belülről egy vakolt felület, az alján van egy oltár, vagy inkább prédikációra alkalmas hely, a tetején a túloldalon meg van nyitva, így a fény végigcsúszik a vakolaton egészen le a prédikáló emberig. Sejtelmes. Sajnos a fényképen nem jön át ezért is nem rakom ide, de azért érdekes ötlet.
Ez a prédikáló szék pedig a szabadban van. Mint látjátok, látszóbetonnal játszott a szerző...


És az ékes bizonyíték, hogy itt jártam. :) Meg, hogy nem volt szép idő. :( Viszont, amit még érdemes tudni a helyről, hogy nem akárhova építették, egy kis hegy tetejére, az erdőbe, messze a falutól, ahonnan nagyon szép (lehet) a kilátás (amikor szép az idő és nem ködös, mint nekünk).
Hát ennyit Corburől, és Baselről.
Jövőre jelentkezek! Addig is mindenkinek Békés Karácsonyt,Vidám Szilvesztert és Boldog Új Évet kívánok!! :)

2009. december 7., hétfő

KKÉKK3.
Sziasztok!
Jelentkezek a Kis Kortárs Építészeti Körkép Baselban 3. felvonásával, ahol a sokkal letisztultabb (persze, mert minimalista) Tadao Ando épületét láthatjátok, melyet ugyancsak a korábban említett Vitra számára épített, illetve Renzo Piano múzeumát, ami viszont már teljesen különböző téma a korábbiaktól, semmi köze Vitrához és a bútorokhoz. De ő is eléggé letisztult, nyugodt formákkal dolgozik, meg kell hagyni...
Tadao Ando megbízása az volt Vitrától, hogy építsen neki egy konferencia-központot. Ekkor rá jellemző módon bevetette japán filozófiáját, és úgy gondolkozott, hogy a természetbe, a fák közé kihelyezett épületet csak úgy lehessen megközelíteni, hogy egy hosszabb, kanyargós sétányon kell végigmennie az embernek: mielőtt a konferenciára menne, séta közben újból átgondolhassa mondanivalóit, gondolatait.
A másik érdekessége az épületnek, hogy T.A. az épület szerkesztésekor egy bizpnyos modulméretet vett alapul, mégpedig a japán fekvőhelyek 90x180 cm-es méretét, és megpróbálta az egész házat ezen arány segítségével felépíteni. Szerinte ugyanis ez az arány harmóniát sugároz és békét. Így aztán a betonblokkok, a belsőépítészetben a faburkolati táblák és még az üvegosztás is ezt a méretet követi. Más anyagot nem is nagyon használt. (Jó persze fémet még igen, az üveg tartószerkezetéhez.)







Renzo Piano múzeuma, a Fondation Beyeler is egy Bázel-közeli német kisvárosban, Riehen-ben található. Az épület különlegessége, hogy teljesen aláveti magát a kiállító funkciónak: úgy van minden részletében megkomponálva, hogy aki bent elmélázik egy képen, az a legjobb fényviszonyokat kapja. Állandóan ellenőrzés alatt tartott mozgó redőny-rendszer, illetve a közvetlenül a függönyfal előtti medence visszatükröződése mind-mind a különleges fényélményt hivatottak előteremteni. Sőt, a medence fölötti üvegtető is a fényt szórja. Összességében hangulatos, nyugodt hely.



2009. november 27., péntek

KKÉKK2.
Hello!
Nem tudom, ki hallott már Vitráról korábban. Bevallom őszintén, hogy én nem. Pedig elég nagy név a szék-design szakmában. Abból gazdagodott meg, hogy rengeteg széket adott el olyan nagy cégeknek, mint az IBM, a Coca Cola, a Microsoft és még sorolhatnám. Jól csinálja... Szóval ez a bizonyos Vitra bútorgyár nincs messze Baseltól, mondjuk már Németországban. (Dehát Basel hármashatár, szóval ez nem meglepő.)
Történt pedig, hogy leégett a gyár. Finoman szólva: ciki. Mindenesetre Vitra nem görbítette le a száját, hanem csettintett egyet és azt mondta: akkor újjáépítjük, mégpedig úgy, hogy az összes épületünket valaki más fogja megtervezni. Ja, igen, csak az a kritérium, hogy sztárépítész legyen. De legalábbis azután az lesz, hogy itt dolgozott.
Így aztán a két fő bútorgyár épületet Nicolas Grimshaw és Alvaro Siza tervezte. Alant láthatjátok a két épület "esőmentesített" összekötését.(és a Siza féle oldalt) Ja, hogy mért van olyan magasan? Hogy így nem véd az esőtől? Nem úgy van az! Azért van magasan, mert Siza volt olyan alázatos, hogy azt mondja: nehogymár egy esővédővel eltakarjuk az utánunk következő építész remekművét! Ez szép. De még szebb, hogy mégis van megoldás elázás ellen! Ugyanis a kis beépített érzékelő segítségével a tető közepe jelzés esetén le tud ereszkedni, olyan ember+fél méter magasságra! De van további szépsége is ennek a kis tetőnek. Ha belegondolunk, hogy íves, és a víz pont azon a két végén akar lefolyni, ahol ki- vagy belépnénk az épületbe...! Ezt is megoldotta: az ajtók mellett áll 1-1 csatorna, amelyeket pont elér a kis tető, összeilleszkednek, és belevezeti a vizet! Azért ez odavág, nem?

De mást is kitalált ez a Vitra bácsi! Építsünk saját tűzoltóállomást! Kivel is kéne, kivel is kéne...? Legyen mondjuk Zaha Hadid! Na jó, ő akkor tört elő az ismeretlenségből, tehát valójában itt egy sanszot kapott. De milyet! Olyat, hogy tűzoltóállomásként nehezen tudna funkcionálni az épület, mégis a telep egyik leglátogatottabb épülete. Ott kezdődik a dolog, hogy nem nagyon találunk benne derékszöget. De nem csak alaprajzilag! Általában a falak is dőlnek valamerre.

Ez az a tér, ahol anno a tűzoltóautók álltak. Látjátok a világítást? Na, az akkor még nem volt!Viszont vannak a padlóban azok az "összefolyók" hosszanti irányban, na abban voltak a fénycsövek. Afféle horrorisztikus megoldás, ha már úgyis tüzet oltani megyünk, hangolódjunk rá lelkiekben. Ja, hogy a felszerelés fele kimaradt a sötétben? Egye fene!
Ez pedig a mosdó-blokk. Mint láthatjuk, kifelé dől az a fal, ahol a wc, a mosdók a tökrökkel illetve a zuhanyzók is fel vannak szerelve. Gondolkodjunk csak egy picit... Hát rendben, a wc ajóra megszületett ez az érdekes megoldás, a ferde tolóajtó. Nem baj, hogy nem lehet bezárni, mert nagyjából úgyis látszik, ha foglalt. :) De ez a tükör felettébb érdekes... Azt hittem a tükörnek az a lényege, hogy ha  függőlegesen áll, akkor látom benne magamat... Így meg nem. Nem baj, csak a sisakot kellene jól feltenni, az amúgy is rohanó tűzoltó ne nézegesse ott a bőrhibáit...
Amik a képen nem látszanak: az a kifelé hajló falra szerelt zuhanyrózsa, amiből ha megnyitod a vizet, az kb térdmagasságban eléri a falat. Esély sincs aláállni. Továbbá nem látszik, mert épp mögöttünk van, az ajtónyílás. Valaha, a tervrajzokon volt az 1 méter is, de sajnos kellett a hely a beépített-szekrénynek, így csak kb. 60 cm. Ezzel is könnyítve a rohanást...
A házban van egy fitneszterem is. No, annak sincs két egymással derékszöget bezáró fala, sőt, ha lehet, még jobban dől minden, mint korábban. Csak azért,
hogy a 10 km-t lefutó tűzoltó még hamarabb elveszítse a lába alól a talajt.
Ez a tér itt a közösségi terem, vagy tárgyalóterem. (Bár nem hiszem, hogy ez utóbbira gyakran van szükség.) Na, szerintem ez egész jól sikerült!


Annak ellenére, hogy szegény híres építész-néni munkáját így lehordtam (igazából csak a tényeket közöltem), összességében tetszett a ház. Meg tudjátok, amikor ott van az ember építész-lelkületű lánya, csak az lüktet a kobakjában, hogy te jó ég, egy Zaha Hadid-ház! Mit számít, hogy nem használható. Semmire. Most se.
folyt. köv.

2009. november 23., hétfő

KKÉKK Baselban, első rész
(Kis Kortárs Építészeti KörKép)
Jól fel kell kötni a gatyáját annak, aki Baselban akar építészirodát nyitni! Mert nem akármilyen ellenfelekkel fog találkozni, hanem legalább egy Herzog & deMeuron állandó jelenlétével, vagy bármely világhíres építész egy-egy eseti megbízásával... Mondhatsz bárkit! Calatrava? Megvan! Alvaro Siza? Megvan! Zaha Hadid? Megvan! Mario Botta? Megvan! Tadao Ando? Ne viccelj...
Vagy ha nincs meg, hát odaviszik. Mint például Jean Prouvé kis tanktöltő állomását.
Egyébként lehet úgy is csinálni, hogy építesz nekik valamit, és majd ott felfedeznek. Így csinálta ezt Zaha Hadid asszony is. Na jó, nem is volt egy kiforrott terve... De ezt majd máskor.
Szóval nagyban sétálsz Basel bármely részén, és egyszer csak...hopp! Szembejött Veled egy Herzog féle kórház. Vagy vasúti jelzőtorony. Vagy a Mario Botta éptöri könyvből ismert banképülete. Erről se gondoltam volna, hogy a belvárosban egy sarki ház...
Szóval pezseg a kulturális élet, mért ne pezsegne éppen az építészet? Meg ha pénzük is van rá... Jó lehet itt építészhallgatónak lenni. Kortárs éptörin csak kimennek sétálni egyet, és megvolt a félévnyi anyag... Na jó, néha villamosra szállnak. De autóba semmiképp, mert azzal ott nem lehet közlekedni.
Szóval a Botta-ház:

(ezt nem tudom, mi volt, de megtetszett...)

ez a Jean Prouvé-féle töltőállomás. Amit Amerikából hoztak ide....
Herzog és de Meuronék által tervezett bútor-kiállító tér. Jövőre adják át. A Vitra Design Múzeum legújabb része. A többiről majd máskor számolok be.

Ez is a Vitra féle bútorgyár területén van...
folyt.köv.