A következő címkéjű bejegyzések mutatása: az élet Nittelben. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: az élet Nittelben. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. július 10., vasárnap

Ovis záróünnepség

Az elmúlt hetek nagyon feszes tempóban teltek a nagycsoportos ("elöiskolás") számára, minden héten volt valami újdonság, történés, kirándulások Trierbe, vidámparkba, könyvtárba; iskolalátogatások, sportnap, fotózás, a kötelezö projektekröl nem is beszélve...

Izgalmak is voltak persze, bejelentkeztünk az iskolába, ott is a "bili" osztályba (bilingual, vagyis kéttannyelvübe), de túljelentkezés miatt sorsolással döntöttek. A 2. nyelv a német mellett nem meglepö módon a francia, ezt már az oviban is elkezdték tanulni minimális szinten. Mindenképpen szerettük volna, ha ezt még ugyanúgy észrevétlenül tanulhatja meg, mint a németet (= nem szavak és nyelvtan magolásával, ahogyan késöbb). Igy aztán írd és mondd, örömtáncot jártunk, mikor megkaptuk a levelet a pozitív visszajelzéssel.

Itt Rheinland-Pfalzban idén júlis közepéig tart a tanév (iskolában, óvodában egyaránt), de a nagycsoportosok hivatalos búcsuztatása most tegnap volt (sokan elmennek már korábban nyaralni.) Ez pedig ugy történt, hogy már 2 órakor el kellett hozni a gyerekeket, és összeállítani az ottalvós cuccot, majd fél hatra visszamenni.
Minden gyerek a saját csoportszobájában aludt, tehát szobánként kb 8 gyerek.
Ezután (többnyire szülökkel együtt) átmentek a gyerekek a templomba. Már napokkal korábban gyakoroltak, igy valami csodálatos volt, ahogy ott énekeltek! Hangosan, mosolyogva, csengö-bongó hangon, mindent beleadva! Elöadtak egy kis történetet is, majd pedig a papbácsi mindegyiküket megáldotta. Nagyon szimpatikus volt: a gyerekek a szentélyben, hát... korántsem viselkedtek kifogástalanul :) De az atya velük nevetett :)

Az eredeti tervek szerint a templom után a szölöben kellett volna sütögetniük tábortüznél, de utólag kiderült, hogy csak sétáltak egyet, és az oviudvarban került sor a "grillezésre".

Hogy ezek után mikor kerültek ágyba, azt nem tudom, mi reggel 9-re mentünk értük. Még szerencse, hogy nem sokat késtünk, mert (bár ezt mi nem tudtuk), de akkor kezdték átdni minden gyereknek a "Schultütét" - az itteni szokásoknak megfelelöen. Ez egy óriási papír-zacskó, amit a szülöknek kell megtölteni (mindenféle iskolai cuccal, vagy/és édességgel), majd az elsö iskolai napon a gyerköcnek odaadni.

Itt pedig a képek:




A történetben, amit elöadtak, kenyérröl szólt, így a végén, a templomajtóban osztoztak rajta :)

Indul a gyerekfárasztó túra :)

.... a közbeesö idöben nem voltunk ott, így ugorjunk rögtön szombat reggelre, Schultüte-osztás a tornateremben:


Ádám utolsóként kapja meg az igazgatóbácsitól:


Majd pedig a nagycsoportosok búcsúajándékát, egy szép madáretetöt adják át az igazgatónak:

Teszünk egy kört a régi csoportszobában ("Mal-Atelier") - meg persze összepakoljuk az alvós cuccot




Oviudvar a szenes fával

Még visszamegyünk, de a hivatalos zárás ez volt!

2016. június 30., csütörtök

Ádám (elörehozott) szülinapi partija (Extra hosszú bejegyzés!)

Ha valaki 6 éves lesz, az igazán ok ám a partira! Föleg, ha van 5 olyan jóbarát, akikkel aztán szuper csapatot lehet alkotni, és a legjobb partiarcok az ovisok között...

De hogy is legyen ez a buli, anélkül, hogy 6 darab hatéves szétszedné a házat? Ütös elfoglaltság kell nekik, mint pl a Kincsvadászat, tábortüzezés... Jah kérem, kincsvadászat nélkül amúgy sem nevezheti magát egy szülinapi parti szülinapi partinak... De ettöl még mindig nem oldódott meg a hely kérdése. A válasz a volt polgármester felesége képében érkezett: ö ugyanis éppen ilyenekkel (is) foglalkozik. De még milyen jól! Erröl árulkodnak majd a képek.

De elöször is, itt a meghívó: (a neveket természetesen az ünnepelt töltötte ki)


És hogy miért is a traktor-motívum? Hát ezért:



A gyerköcöket traktor utánfutón vitték az erdöbe kincset keresni. Hát nem kalandos?

Kis útmutató Renata vezetésével:


No lám csak, elökerült valami nagyon titkos tekercs!



... a kincses térkép!!!


Az elöre jutáshoz feladatokat kell megoldani. Az elsö például ez a "Vakróka": teljesen az érzékekre (no és egy kötélre) hagyatkozva kell eljutni a következö stációig!



...upsz, egy fa!


...áá, hogy itt bolondozás? Ugyan kérem, eszükbe se jut ezeknek a kalandoroknak....


Tadáám, jöhet a következö!

àllati nyomozás... akarom mondani: állatnyom és állat képek megkeresése és összpárosítása



Kész! Jöhet a 3. próbatétel! òriás puzzle!


4. Próbatétel: labirintusok!







Természetesen a jó munka meghozza gyümölcsét: a kincsesdoboz elökerül!


Az utánfutóban gyors öblítes következik, mielött a kincsek elökerülnek

Juhuuuuu


még töb juhuuuuuuuuuuuuuuuuuuuu


nyalóka!!!!




Itt került sor az ajándék-bontásra is




Persze egy szülinap elképzelhetetlen torta ööö izé muffin nélkül....




Igen. Nagy sikere volt :D nem szerénykedek....

A kincsek között bubifújó is akadt. Persze, hogy a traktoron menetszélben keletkeznek a legjobb bubik!

A traktor-élményt a szemtakaróval is ki kell ám próbálni!







Visszatérve Renáta és Josef birtokára, a hátsó kertben indiánok vadásztak bölényekre (plüssállat kidobással)

 (no meg némi csatakiáltással, ahogy arról a kép árulkodik)






Az éhes bölények és indiánok végül tábortüzet raktak, és "Stockbrotot" sütöttek. Ez nem több s nem kevesebb, mint amit a képen látni: egy husáng végére alufólia csomagolásra tésztát kell nyomkodni, és átsütni.






A délután lezárásaként Renata megkérte a gyerekeket, meséljék el egy mondatban Ádámnak, mi tetszett nekik legjobban. Nagyon kedvesek és ügyesek voltak :) No meg persze nagyon fáradtak is....