25.

(Urban:Eve-től loptam.)

Karácsonyi képek nagyszülőknek

Karácsony-várás

Történnek a dolgaink, készülnek a fényképeink, csak épp blogbejegyzésre nincs idő.
Most is csak egy gyorsra, mert a Jézuska/Angyalka mindjárt esedékes, hogy beröpül a fával (fekvésidő után vagyunk), szóval várja a szorgos segítő kezeket :)

Készülnek a karácsonyi sütik :)

Pl. ez:

Középen a kosárkában a home-made szaloncukorkáim lapulnak! Narancsos-fahéjas marcipános :)

Boldog karácsonyt Mindenkinek! :)

1. Karácsonyi vásár a Konstitúciós téren

Nekünk is idén ez volt az első karácsonyi vásárunk, ahová így szombat délelőtt kilátogattunk. Ez azért volt jó időpont, mert hétvége ellenére sincsenek még sokan.

A belső főteret már kinőtte a korábbi évek tapasztalatai alapján a vásár, így most befogták ezt a turisták által kedvelt kilátó/parkolót is, ahonnan az ember 50 m mélyre tekinthet le a városon keresztül húzódó völgybe.

Most nem is írok többet (késő is van már és a képek amúgy is magukért beszélnek.)

Igen, lefényképeztem a kukát is :) Tetszett...

Ójás.Kejék.

Futááááás! (háttérben a Kűrtös. Nem, én tudom, hogy az Kürtős, de ők nem...)

Hahó Mindenki! Boldog új évet!

Ismét Luxiból jelentkezem, visszaértünk szerencsésen.
Bár a karácsony nem volt különösebben kellemes, tekintve, hogy mindenki betegen feküdt, azért akad néhány jó kép, amit most megosztanék. Azóta azért jobban vagyunk, ha nem is 100 %-osan. Nálunk ez már hagyománnyá kezd válni, hogy hazamegyünk betegnek lenni...

A kis csinovnyik :)

Hmm...ka, hm..ka (hinta-hinta)

Folytatódik az aji-bontás:

Óóóóó...

Csajok :)

Ma ebéd után kirándulni mentünk. Sajnos ilyenkor véget érnek a karácsonyi vásárok, pedig nagyon belejöttünk ezek látogatásába. Nem is azért, mert venni kell valamit (egy csúcsdísznek még örültem volna), hanem a hangulatuk jó. De lehet kirándulni enélkül is. Eszembe jutott, hogy ősszel voltunk Saarburgban, ahová elfelejtettünk fényképezőt vinni, és különben se tudtunk nagyon sokat sétálni (a fő látványosságok kimaradtak), mert Babafej nem érezte akkor jól magát. Na, ennél jobb helyre keresve se mehettünk volna! Gyönyörű hely, főleg így hóval borítva, és ünnepi kivilágításban. A fő látnivaló mégis a vár(os) közepén húzódó 20 m-es vízesés.

Útközben megálltunk fényképezni. Tipikus téli kép nem? :)

 Alattunk a szakadék.

Na erre a helyre akartam feltenni egy képet, ahol Apa és Baba áll egy karácsonyfa alatt. A blogspot nem így akarta.... :(((

 A város este. Nyugalmasnak tűnik: ez a vízesés teteje. Igazából nagy robaj zaja van itt egész álló nap... Mögöttem zúdul a víz. 

A vízesés melletti ház... Zajban is lehet élni.

A vízesésről nem raktam fel képet, mert 2D-ben nem jön ki jól...

Mindenesetre nagyon szép kiránduló időnk volt, sok napsütéssel és faggyal... Valójában sokkal több jó képünk van, majd nézzétek meg a képes blogban. (Még nincs fent, de noszogatom Apafejet, hogy rakja fel.)

Amikor jól lefagytunk, beültünk egy kellemes kis cukrászdába forró kakaózni. Babafej a pincérnő kedvence lett, egyfolytában babusgatta :)

A vicc: már azt hittük, az egész várost bejártuk, amikor rájöttünk, a várban még mindig nem voltunk! Elindultunk hát így este, hóban, babakocsival. Nem tudtuk, hogy oda sok lépcső vezet (amiről persze nincs eltakarítva a hó)... Még mindig van miért visszamenni Saarburgba :) 

Kellemes karácsony napi program volt.

December 24.

Tegnap nem írtam: tegnap karácsonyoztunk. De muszáj megmutatnom, mit készítettem karácsonyi ebédnek/vacsorának (a kettő közti időben ettünk, és jó is volt ez így). A gondolat, hogy homár lesz a főfogás, már korábban megvolt (nem saját kútfőből, Peti javasolta). Receptet -legalábbis magyar oldalon- nem sokat találtam hozzá, de végülis amit találtam, megtetszett, azt készítettem el. Tipikusan sok munkával járó kevés kaja :). Épp azt számolgattuk, egy étteremben mennyit kértek volna egy ilyenért :) Az is vicces, amit már a rájánál is írtam: nem árt ismerni az adott állat anatómiáját, legalábbis azért, hogy tudjuk, meyik az ehető része, vagy, hogy hol kell ehető részt keresni. A receptíró szerint csak ki kell szedni a páncélból a húsát... De megvolt az a sanda gyanúnk, hogy az ollójában is található ehető rész. Peti feltörte, és ezzel megduplázta a húst :) Közben elkészítettem a mártást hozzá, majd pedig az egészet be kell vágni a sütőbe, kis parmezán sajtot kell rápirítani.

Nem lett rossz :)

 Mivel húslevest is főztem a homár mellé, így igazán jól jött, hogy különleges desszertet már nem kell készítenem :)

Bab egész nap nagyon jól viselkedett. Valamit érezhetett az ünnepi hangulatból, mert nem nagyon akarózott neki aludni. Pedig tényleg nem kötötte le se a fenyőfa, se a kisautója, se a mokaszinja, amiket kapott :) De jól érezte magát, játszott meg vigyorgott sokat.

Így aztán este viszonylag korán ágyba lehetett dugni, bár kis idő múlva felébredt, úgy gondolta, őt is érdekli a Mary Poppins, amit mi néztünk. (Ugyanaz a főszereplő csaj, mint a Muzsika hangjaiban! Tudtátok?) Ez volt a saját karácsonyi műsorunk, mivel a tvben képesek ilyenkor a Man in blacket meg Die hard-ot adni.... Normálisak? Persze vannak kedvesebb műsorok is, mint pl Sissi, Bud Spancer és Heidi... Mily meglepő, nem igaz? :) Már a magyar tvn is unalomig játszották őket... Persze ezt csak úgy megjegyeztem, nyílván nem a tvről szól a karácsony.

De egész nap esett a hó, így aztán nem tettük ki a lábunkat, s ez jó is volt így :)

Nyugat-európai karácsonyi játék felnőtteknek :) Elvileg a felszálló hő képes mozgásban tartani a lapátokat, s így forog a ringlispíl (de fura leírva). Gyakorlatban: ezek a gyertyák már nem elég hosszúak, így inkább csak megégetik a lapátokat :) De azért szép, nem?

Valamibe kapaszkodni kell alvás közben is.

Közben az angyalka meghozta a fát!

...és ennek nagyon örülök :)

Kivéve, amikor nagyon sírok, mint pl az autóban szoktam... :(

Vagy amikor délután a világért se akarok elaludni egy órán keresztül. Anya már majdnem elaludt volna mellettem, de gondoskodtam róla, hogy véletlen se tegye, elővettem a leghangosabb és legkeservesebb sírásomat. Igaz, nem volt rá okom, és álmos is voltam... Így aztán egy idő után elfáradtam, és elaludtam.

Ekkor történt, hogy mégis azt találták ki a szülők, hogy elvisznek magukkal az osanba... Ahelyett, hogy örültek volna neki, hogy alszom végre. Főleg, mert ekkora tömeget rég nem láttak ők se...

Aztán képesek voltak még a sötétben és esőben elautókázni Gonderangeba, visszavinni a kölcsön-kocsit. Na most mondjátok, hát nem elég ok ez az újabb vigasztalhatatlan sírásra? (ordításra... a szerk.)

Itthon végre kaptam enni, volt fürdés víz nélkül, (most mondjátok meg! nem tudják kitalálni, mitől száraz a bőröm, és mindenféle kísérletezésre vetemednek...), és végre alhatok!

A tegnapi nap képekben

 Szundi a zsiráf árnyékában. Na jó, ez nem tegnapi, hanem még korábbi

 Nézem a hóesést. Nagyon megnyugtató... (ez is korábbi, most épp olvad)

 Karácsonyi asztal, középen a vaníliás kiflikkel

 A püspökkenyér nem lett az igazi. Legközelebb a jól bevált kuglóf receptemet fogom püspökkenyeresíteni...

 Ezt a csokivonatot kaptuk ajándékba :) Még nem mertük felbontani...

Bab a vendégek körében :)

A sütiken kívül csináltam még kakaós karfiolt, svéd irdalt krumplit és karácsonyi puncsot. A nap végére kidőltem... De legalább finomak lettek :)