Gyerexaj

... hosszú kihagyás után ismét itt... Ami azt is jelenti, hogy Ádámnak volt ideje sok 'bölcsességet' elmondania, de sajnos nem mind került rögzítésre. Csak ezek:

• Mesét nézünk tv-ben, szokásos szünet jön: - Na, megint lekrám van.
• Karácsonyi süti az asztalon (bolti, ezért sok rajta a porcukor). Ádám arra jár, keze nyomot hagy a tetején (nyílván nyalintott egyet belöle). Rákérdezünk, hogy is volt ez? Szája lebiggyen: - Ó, pedig titokban akartam tartani...
• Benjámin születése után (khm, és valójában még most is) sokat kell felkelnem éjszaka, így néha elöfordul, hogy Apa és Ádám hamarabb kelnek fel reggel nálam. (Azért mostanában már nem annyira jellemzö, mint az elején volt.) Àdám ezt sz´vá teszi: -Anya, neked hamarabb kéne lefeküdnöd, mint nekem.
• Valami vitában vagyunk éppen, eltéröek az álláspontok. Próbálom védeni az igazamat: - Most nem az a lényeg, hanem... Erre Àdám: - Most nem is a lényegröl beszélünk!
• Kisebb fogalomzavar a fejében: miután Benjáminnal kötelezö védöoltáson voltunk, Ádám kérdezi: - És kapott oltárt?
• Ben fülsiketitö hangon sikít - én: szétreped a fülem! - Ádám: szétrepül a fülem!
• Ádám Apjától hallott szakszavakkal becézgeti a testvérét: -Mi van, te kis... sérülékenység
• Építös játékban lépcsöt épít hosszan, majd mutatja nekem. Megjegyzem neki: Te aztán lépcsözös kedvedben vagy most! - Nem! Én épp lépcsözést megmutató kedvemben vagyok!
• Bújócskás játékra invitál: - Anya! Gyere a nappaliba, ott kell lennem valahol...
• Számítógépes játékban építeni lehet, de nem csak földre, bárhova.- Nézd Anya, ez itt LEVEG!

Folytatjuk :)

Gyerekszáj meg miegymás

Sikerült kihagyni majdnem egy hónapot. Ez annak a jele, hogy mostanság kicsit mások a prioritások, s ez pedig annak a jele, hogy valami történni fog a bloggal hamarosan: valószínűleg, hogy nem fog történni jó ideig semmi. Még van jó pár bejegyzés a gondolatomban, többek között egy DIY lámpa bemutatása, de aztán valószínűleg szünet következeik: egyelőre nem tudom meddig. Nem törlök innen semmit, nem zárok le semmit, egyszerűen csak nem lesz időm írni. Ill. lesz helyette más, ha egyszer lesz, akkor arról itt is be fogok számolni. Esetleg, ha szeretnétek egy emailt kapni arról, hogy mikor indítom el újra ezt a blogot, vagy azt a bizonyos MÁST, akkor írjatok nekem. Szerintem minden Olvasóm tudja az emailcímemet. Mivel ez a blog úgy indult, hogy csak ismerősök fogják olvasni. Hát, van 1-2-3 nem ismerős, ez látszik a statisztikákból, egyelőre nem tudom, mi legyen az ő sorsuk. Gyanítom az lesz, hogy mivel nem vagyunk ismerősök, nem lesz számukra fájdalmas a búcsú. Aki ismerős/ismeretlen nem tudná az emailcímemet, az írjon nekem a hozzászólásoknál légyszi.

No mai bejegyzés másik aktuális témája az Ádám által gyártott viccek. No persze ő nem annak szánja :) Elég sok időm volt rá, hogy gyűjtögessem őket :)

• "Én becsukom ezt - {DAAANG} - nehogy bejőjjön a méhecske!" (így november végén, egy lépcsőházból nyíló bejárati ajtót...
• "Anya! Csináljunk Apának fájdalom-LAPÍTÓT!" (Aspirin pezsgőtablettát) - Világos nem? Ha fáj, lapítsuk le...
• {Csöngettek} "Kik jöttek? -ajtót kinyit - Hát a Róka néniék!" - ugye nem kell magyarázni hogy RÉKA? :)
• Erről eszembe jutott egy nyári történet: "Hova megyünk? - Panna néniékhez- Jaaaa, a Panda néniékhez?"
• De van ám még egy ilyen: falubeli kisfiúért rendszeresen magyar bébiszitter jön, akivel néha együtt érünk az oviba. Ilyenkor Ádám felkiált: "Áron! Megjött Előke!" (Khm. Emőke, csak ez a szó nem értelmes úgy, mint az előke.)
• Esti elköszönés: "Jajaszékát!"
• Egyik délután nyújtjuk együtt a süteménymasszát. "Anya, én segítek neked, hogy ne legyen szenvedés!"
• Verset mond: "Kutyatár, kutyatár,/ Ala-fülű Aladár
• "Képzeld, találkoztunk a Mikolausszal!"
• Mikuláspartiról hazafelé: "és Ádám, mi volt a legjobb?"   "Éééén voltam a legjobb!" - nincs baja az önbecsülésével.... ( vagy lehet hogy mégis?? :))
• Adventi naptárban kis csokit talált, nyomott mintával. "Nézd, rá van írva, hogy megegyem!"
• "Ádám, mi volt ma az óvodában?" - "Hát Anya, úgy elkéstünk, mint a huzat!"      (Ezt nagyon vicces, komolykodó hanglejtéssel mondta, de valójában nem késtünk el: akkor be se jutottunk volna..... 3/4 9-kor bezárják. Viszont minden reggel noszogatni kell, hogy siessen, különben elkésünk. Mint a huzat.)
• Furcsán keverednek Ádám fejében a szavak. Pl. minden, ami betű, az szerinte Német. Nem azért, mert németül van, csak ez a szó felülírja nála a Betű szót. Innen adódnak néha érdekességek: sétálunk egy autó mellett, mutat a rendszámára: "Nééézd Anya, ez német!" Hát, trieri rendszámú, úgyhogy nem lehet vele vitatkozni...
• Másik, mikor tv-ben mutogattak ókori sziklákat, teleírva mindenféle rovással. "Nééézd mennyi német!" - na ezzel már lehet vitatkozni, mert inkább valami héber vagy mi volt :)
• Nyelvi keveredésekről többet is lehetne írni (ha eszembe jutnának), a mai ez volt: "Hát a Dylan inglisül beszél".   (Na ez egy másik história, hogy Dylan milyen nyelveken beszél, magyar anyuka amerikai apuka gyerekeként német óvodában. Mivel mostanában ő játszott legtöbbet Ádámmal, tőle tanul németül. Vagy inglisül. Vagy ki tudja hogy :)) Amúgy nagyon cuki kölyök a Dylan.

No, mára ennyi, és remélem, nem sokára összeszedem magamat a következő megjegyzésre :)

Gyerexáj 6.

Megfogott egy darabka kábelt (épp lámpaszerelés miatt elő volt hagyva), nem túl hosszú, de azért neki épp jó, hogy ugrálókötelezzen vele. (legalábbis valami hasonlót műveljen) Közben ezt mondogatta:

- Ez kötelező. Kötelező. Kötelező.

Így rakja össze a korábban hallott szavakat...

Nem sokkal később valahonnan eszébe jutott, hogy labdázni akar, s ezt mondogatta:

-Lambdázok. Lambdázok.

Utánanéztem: a hullámhossz jele. Lehet, hogy nem esik messze a (család)fájától, és villamosmérnök lesz belőle? :) 

Gyerexáj 4.

(evés előtt)
-Ádám, gyere kezet mosni!
- Nem kell! Lapáttal homokoztam!


Áll a kisszékében, kezében a majom plüss.
- Ne féljél! Ugrunk!


Mai sétánk során egy közelben induló keresztút első állomása előtt haladtunk el.
- Néézcsak! Boszor!
- Boszor?
- Igen. (Ez furcsa: amikor szerint jól ismétlem meg azt, amit mondott, akkor tényleg azt akarta mondani. De vajon mit? Vagyis, ha rosszul ismétlem meg, akkor nem is azt a szót akarja mondani.)
Később, este aztán itthon repkedtek a szoborkányok....


Másik eset, amikor nem találtam el a szót, amit mondani akart, s néhány próbálkozás után feladtam, s csak hümmögtem, mert nem akartam kihozni a sodrából:
- Nem ühüm, hanem igen!
(Pedig nem szoktuk ezt mondani neki...)


- Ádám, jó a víz? (fürdőkádban.)
- Háát, nem annyira. (őszinte...)

Gyerexáj 3.

A mai überelte nálam az összes eddigit, úgyhogy most meg is osztom Veletek.

- Ádám, aludtál ma az oviban?
- Igen, csak megvártam, amíg Annabé' elalszik.
- Miért vártad meg?
- Mert addig simogattam.
- (Heeee???) Hol simogattad?
- Hát itt a hátát.
- Egymás mellett volt az ágyatok?
- Igen.
- És Annabel aranyos?
- Igen. Annabé.

Hát nem is tudom mit mondjak. De lehet, rövid úton kiderítem, melyik kislány az Annabé :)

Maci mondásai avagy gyerexáj 2.

Lehet, így leírva nem annyira viccesek, mint élőben, képzeljétek hozzá a komoly arckifejezést és a cuki hanglejtést. 

Egyik reggel, mikor vendég aludt nálunk, de már mindenki felébredt, Maci megkérdezte:
- Johen kicsukta a szemét?

Hétvégén, reggeli közben:
- Anya, megyünk óvodába?
- Nem, hétvége van.
- Bezárta a "Bolani"? (=Melanie, ahogy ő érti...)

Ugyanezen reggeli után:
- Anya, gyere menjünk játszani!
- Mindjárt de még nem ittam meg a kávémat.
- Óó... Azt el ne felejtsük!....

Reggel, ovi előtt megáll a szobája ajtajában:
- Sziasztok vonatok. Majd... majd jövök. 7 órakor.
(ezt akkor tanulhatta, amikor mondtuk neki, hogy 7 órakor lesz vacsora, egyébként 5-kor jön haza.)

Tegnap kérdeztem tőle, mikor mentem érte az oviba:
- Ádám, ettél ebédet?
- Szerintem... ettem.
(és mások szerint?)

(amúgy az is vicces, amikor egy hároméves megpróbálja ezeket a szavakat használni: "például", "általában", "valószínűleg")

Az egyik óvónéni leírta nekem, milyen verseket mondanak el ebéd előtt, és hogy Ádám megtanulja, mondogattam neki. Erre ő így nyugtázta:
- Igen Anya. Ilyeneket mondunk ebéd mögött.


... ha eszembe jut a többi mondása, folytatom :)

Gyerexáj

Délután Ádám a konyhában sündörgött körülöttem (a kis éhenkolbász), amíg próbáltam a szalámit a héjától egy kés segítségével megfosztani, hogy aztán az a szeletelőgépben végezhesse.
-Ádám segít késsel.
-Nem, Ádám,mivel: "Kés, villa, olló/ Nem gyerek kezébe való"- ez az örökérvényű hatott is rá, aztán elgondolkodott:
- Kolbi, gyerek kezébe való.

-Apaaa???
-Mindjárt jön szerintem.
-Jön. Szejitem. Jön. Szejitem. Jön. Szejitem. Jön. Szejitem. Jön. Szejitem. Jön. Szejitem. Jön. Szejitem. Jön. Szejitem. Jön. Szejitem. Jön. Szejitem. Jön. Szejitem. Jön. Szejitem. Jön. Szejitem. Jön. Szejitem.

Van egy újonnan felfedezett művészünk. Absztrakt festményei egyediek és megismételhetetlenek. Merész színhasználat, vagány ecsetkezelés, részletgazdagság és nagyvonalúság egyszerre felfedezhető művein. A képeken megfigyelhető kontrasztok kicsattanó belső energiákról árulkodnak. A lendületes formák szavakkal nehezen megragadható hangulati asszociációt keltenek. A háttér rugalmasan asszisztál a történésekhez, hol hangsúlyos, uralkodó, ezáltal drámaiságot keltve, hol visszahúzódó, halvány színeivel keretet adva a kompozíciónak. ( :D)

Na. Kitaláltátok, kiről van szó? :)

Ha azt kérdeznétek, Ok, de mit keres itt az utolsó, elmondom. Filctollas rajzokból Dunát lehet itthon rekeszteni ( az oviból hazaküldött képekből is.) Ezek eléggé egy kaptafára készülnek, 1-2 szín használatával. Viszont ez a darab azért tetszett meg, mert olyan, mintha tudatosságot fedezhetnénk fel a koncentrikus körökben. 3 teljes "kör" ill. néhány kezdemény.

Nem kell megijedni, nem nyúlok ezután sem fényképező után, ha a gyerek tollat akarom mondani ecsetet ragad :) De gondoltam, egyszer ilyet is lehet. :)