Fontaine de Vaucluse

Nem, még mindig nincs vége a nyaralásos bejegyzéseinek, mert túl sok olyanban volt részünk, ami szerintem megosztásra érdemes. Remélem, ezt nem dicsekvésnek veszitek, inkább kedvcsinálónak, ötlet-ajánlónak.

Jelen posztban ellátogatunk egy forráshoz. Az interneten sokkal gyönyörűségesebb képeket találtam, mint amiket most közölni fogok, ugyanis egy provence-i forrás júliusban nem bővelkedik vízben. Viszont maga a "túra" mindenképp megérte, nem megerőltető egyáltalán, majdnem a forrásig ki van építve, szinte zarándokút-szerűen: oldalt bódék sorakoznak frissítőkkel, ajándékokkal.

De, hogy az elején kezdjem:

A város, ahol laktunk, ahogy arról már korábban is meséltem, nem volt különösebben hegyvidékies, de 5 km-re északra már igencsak szerpentines utakon kellett átvágnunk a Luberonon. A forrás azonban nem errefelé található, hanem mintegy 40-50 km-re. Az út végig alföldies síkságon haladt, már-már gyanakodtam, hogy jó irányba haladunk-e, hol lesznek itt akkor hegyek, amekkorákat a netes képeken láttam. Aztán lettek :).

Smaragdzöld folyócskát kereszteztünk többször is, ahol kezdő kenusokat készítettek fel. Ez azt jelenti, egyrészt, elég sekély és nem túl gyorsfolyású ott a víz, másrészt: ez egy tuti kirándulási program lehet egy baráti társaságnak, vagy egy családnak - nagyobb gyerekekkel. Ezt előző este egy német házaspártól is hallottuk, hogy Provence-ban ez az egyik kedvenc programjuk. (Évek óta visszajárnak.) Nálunk ez most kimaradt.

Szóval beérkezünk Fontaine-de-Vaucluse-be, ahol érzékeljük, hogy szabad parkolót nem fogunk találni, viszont van egy nagyobb fizetős, 3 E-ért. Ezt tulajdonképpen a városnak fizetjük belépődíjként. Innen gyalog tudjuk megközelíteni az említett kiépített úton a forrást. Olyannyira nem túraszerű, hogy láttam én ott tűsarkú cipős nőt, bottal járó öregembert, akik végigmentek. Még babakocsit is feltoltak oda.

A képek:

A városközpont a mohos malomkerékkel:

Az út a patak mentén vezet (hát mondjuk ez elég nyilvánvaló a forrásoknál)

A forrás: (a méretet úgy érzékelhetitek, ha megkeresitek a nőt a képen)

Felfelé nézve ezt látjuk:

Természetesen lemásztunk a vízhez, de azért nem ajánlatos túl közel menni, mert innen még 300 m mély

Áradáskor ez az egész barlang megtelik vízzel

 Visszafelé úton a patakoz is kimentünk

Persze kakaó-time itt is elért minket, de találtunk egy kényelmes helyet Macinak, ahol elfogyaszthatta:

Látogatás provence-i piacon

Kedveskéim, ne haragudjatok, de nem tudom megállni, hogy ne közöljek itt további képeket Provence-ról, jelen esetben két piacról. Nyilván, aki szereti ezt a vidéket, az tudja róla, hogy itt aztán érdemes  kilátogatni ezekre a "közösségi eseményekre". Na jó, a helyiek szerint nyáron eléggé rá vannak állva a turistákra, s ahogy azt Peter Mayle könyvében olvashattuk, aki el akarja kerülni az ember áradatot, az jobban teszi, ha 10 előtt vásárol be. Ezek után jött a házinénink, aki elmondása szerint nem érdemes 10 előtt kimenni, hiszen akkor kezdődik. Hol az igazság? Lehet, hogy létezik a helyiek között egy titkos egyezség, mely szerint a turistákat ezzel a 10 utáni látogatással szédítik, hogy addig ők kényelmesen intézhessék a piacolást. Alapvetően logikus :). Ha véletlen igaz lenne, akkor se lehet érte haragudni, igazuk van.

A kérdés már csak az számomra, hogy a helyiek mit vesznek ott? Mivel a vásárok 90% szerintem olyan termék, amit _csak_ turisták vesznek meg olyan áron. Természetesen a levendula körül forog az élet, de azért sok más is akad.

Pl. a méltán híres kenyerük

csatosüvegben gyömbérszörp

színes textíliák

levendulazsákocskák minden mennyiségben (innen lett is egy vásárfiám :))

természetes anyagokból készült szappanok

levendula másképp

a francia sajtokról se szabad megfeledkezni! (azt is megkóstoltuk, ami a képen az egész guriga, persze egy másikból kaptunk)

Hőség ellen egy szalmakalapot?

Fűszerek

Francia kolbászok, mmm! A levendulás, az valami isteni!

Levendulás sütemények (ez azt hiszem, a levendula fesztiválon volt, ott kötelező)

Jaj és az olajbogyó! No, nekem kellett várnom 30 évet, hogy megszeressem, most viszont nagyon!!!!! Főleg, ha ilyen helyről származik.

Másik csatos üvegekben levendula-szörp lilul. No, ebből nem sikerült még finomat innom. De valakinek biztos van jó receptje :)

Amiről nem készült fénykép, de Provence-ban kötelező, az a levendula-méz, illetve a Herbes de Provence, vagyis a tipikus fűszerkeverék kakukkfűből, rozmaringból, csomborból és zsályából.

Újra Luxembourgban - Magyarországi képriport

3 hetes otthon-tartózkodásunk augusztus 20-án letelt.
Több oka is van, hogy korábban nem jelentkeztem, de az egyik legalapvetőbb, hogy elromlott a laptopom.

Most azonban igyekszek képekben beszámolni a történésekről - legalábbis azokról, ahol készültek képek. Igaz, mostanság jobban hanyagoljuk a fotózást, de azt ígérhetem, hogy hosszú bejegyzés lesz ez is :)


Maci augusztus 2-án betöltötte a 2-t:

Verseny, hogy ki fújja el a gyertyát. Macit láthatólag nem mozgatja...

Margit-szigeten (egy BKV-hajókázás után!)

Császártöltésen, unokatesókkal (Lili! szegődj el hozzánk pesztonkának! :))

A nagyfiú biciklizni tanul

verseny a helyért

és a győztes:

Kiskunmajsán is ment a bohóckodás:

meg a csibészkedés

 a játék

és újra a csibészkedés

a végén olyan volt a lábuk, mintha szenet hordtak volna...

mindenhol jó dolgunk volt...

csak a fénykép erejéig pihentek meg

de azért kitartották, hogy több kép is készülhessen. Aztán ment tovább a rosszalkodás

A kanizsai mamáékkal kis kirándulást tettünk

Papával a megújult főtéren

Provence-i templomornyok

Bonnieux:

Lourmarin 1

Lourmarin 2

Mes (azt hiszem, így írták)

Puyvert

Rousillon (napórával!)

Vaugines