A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fesztivál. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fesztivál. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. október 7., hétfő

Vasárnap

A vasárnap sem maradt program nélkül, Junglinsterben is felhajtás volt. Mi már csak ilyenek vagyunk, megyünk a történések után. (Azért itthon is szoktunk ülni néha, csak az nem érdekes annyira, hogy itt írjak róla :))

A lényeg abban állt, hogy a város mellett fekvő bevásárló- és ipari  negyed szervezésében sok-sok programban vehettünk részt, leginkább Maci, aki ugrálóvárról ugrálóvárra járt, és természetesen eközben az üzletek nagy része is nyitva volt, ami ugye vasárnap errefelé nem szokás. 



egy kis kacsahalászat,

majd pedig..... Ugrálóvár (itt saját!)



Még sokkal több ugrálóvárra felment, amiről kép is készült, és még jónéhányra fel se ment, szóval képzelhetitek, mennyi volt. Mind ingyen.
De szerintem a csúcs ez a rezesbanda volt (hát honnan, ha nem Hollandiából :)) A zenéjük is, a humoruk is jó volt :)


Az RC Machines udvarán járunk, ahol ilyen gőzzel hajtott (!) százéves traktorokat is megcsodálhattunk, mint pl. Lady Jane:

Hát ez XY kromoszómákkal rendelkezők számára maga a mennyország.

Egy kisebb, de ugyancsak szénnel felfűtött trakeszt ki is próbálhattunk :) Csak mivel borzasztó hangosan tudott sípolni, Macinak nem lett a kedvence.

RCM-ék 2 db hőlégballonon is képviseltették magukat, amúgy meg modellkiállítást is rendeztek, meg traktorfelvonulást, szóval csupa érdekességeket (leginkább fiús családoknak :))

Velük szemben pedig folyt az almalé. Legalábbis a gyártása. A piros kabátos lány keze alatt épp a présgép működik, az ott kiszivárgott levet aztán viszik át egy nagyobb edénybe, ott a daraboktól megszűrik és töltik is a palackba, amit aztán helyben meg lehet venni. Vigyázat a fogyasztásával..... Olyan őszi tisztítókúrát végez.

Szombat

Szombaton azt találtuk ki, hogy teszünk egy kirándulást a Mosel egy északibb szakaszán. Ez a terület még nagyon sok felfedezni valót tartogat számunkra, nagyon mesés falvak és városok épültek a partjaira. Egy néhányat fentebbről szemléltünk meg (magaslatról lenéztünk az egyik kanyarulatra a sok közül), néhányon átautókáztunk és tettünk egy kis sétát, a végállomás pedig az erden-i Federweissen-Fest volt. (must-ünnep)

De nézzük szép sorban.

Tehát a Mosel egy fentebbi szakaszán járunk, ha jól emlékszem, nagyjából Piesport felett. Errefelé magasabb "hegyek" veszik közre a folyót, mint nálunk, de ennek ellenére sem mondanak le a szőlő termesztésről. Irdatlan meredek lejtőkre is felvezetik. 


Ez a jófiús arca :)

ilyen, ha belezoomolunk :)

Ez pedig az egyik falu, ahol kicsit sétáltunk is. Ha minden igaz, Lieserben járunk.




A kastély épp felújítás alatt áll, szálloda lesz belőle.

Ezek után megérkeztünk a hangulatos Erdenbe, ahol ez a rezesbanda fogadott minket :) Kitaláljátok, milyen nemzetiségűek? Hát persze, hogy hollandok :)

A falu már magában is nagyon szép lehet, de a fesztivál utcáját most füzérekkel és lámpásokkal díszítették fel.

Az őszi színek már magukban is elég díszítést szolgálnak. Ez itt kérem a bicikli-parkoló?

Nem készült túl sok kép, sajnos az idő nem támogatta a fesztiválozókat. De azért ezeket a Spießeket érdemes megkukkolni! Színhús az egész.

2013. szeptember 22., vasárnap

Hétvége

Hihetetlen mennyiségű program várt ránk a hétvégén, nem is értem azokat, akik arra panaszkodnak, micsoda unalmas errefelé az élet. Pedig nem mindegyik köthető gyerekhez, anélkül is lehet találni.
Annak viszont örültem, hogy nem csak szombat délelőttre időzítik őket, ez ugyanis az egyetlen időszak, amikor Apájával el lehet menni vásárolni. (Neki kellett ing, azt nélküle csak nem tudok már venni.) Ádám már itt is feltalálta magát:
Helyszín: Trier Galerie, Zara próbafülke




Estefelé nyitották meg a tegnapi posztban már emlegetett sütőtök fesztivált, azt hiszem ezt a képek alapján Magatok is kitaláltátok volna:
Először nem akarta a sütőtök levest (persze ez az a kor, amikor mindenre "nem" az első reakció, nála különösen , ha ételről van szó). Aztán már nem volt elég kanalazni sem:


Az idei versenyzők. Szerintem fele akkorák sincsenek, mit a tavalyiak....

Vasárnap pedig Konz ígért klassz programokat (legközelebbi város, kb hivatalos ügyintézésre és bevásárlásra használjuk, amúgy kifejezetten nem egy vonzó település. Most viszont bolhapiacnak és gyerekfesztiválnak is otthont adott: ott volt a helyünk! :) Macinak "bolháztunk" még favasút síneket (ez olyan fából vaskarika-dolog...) Persze nem sima elemeket, hanem mindenféle különlegeseket :) Meg egy kis kerek horgolt terítőt az erkély asztalkára. Amúgy nem is a vásárláson van ilyenkor a lényeg, hanem maga a "bolházás" élményén :) De szerintem sokan ismeritek már ezt a feelinget :)

Utána pedig magunk is meglepődtünk, milyen nagy is ez a gyerekprogram, olyan helyekre is kiterjedt, amerre még sosem jártunk. De maguk a programok is ötletesek és nem utolsó sorban ingyenesek voltak, egy hátránya mégis az volt, hogy rengeteg látogató érkezett, lépni nem lehetett tőlük, hosszasan kellett sorba állni legtöbb tevékenységhez. Főleg lufit volt nehéz szerezni, aztán mégis sikerült, majd Anya egy óvatlan pillanatban egy bokorhoz hozzádörgölte. Hát, kár volt.

Az egyik nagyon ötletes játék ez a láda-csúszda volt, amely hengereken gurul le. egyáltalán nem nagy költség egy ilyet előállítani, a kicsik viszont imádták!

Végre van lufim! (kb 15 percig)

Ezek az óriás lego-elemek is nagyon kellemes elfoglaltságot nyújtottak sok gyerek számára, szerencsére elég nagy mennyiségben volt kitéve ahhoz, hogy ne veszekedjenek rajta.

Mindeközben mellettünk.... (ez a faelemes építősdi errefelé nagyon dívik, Nittel is rendelkezik ilyennel, épp a mi lakástulajunk jóvoltával: ő és a fia esztergálták minden egyes darabját a falu számára, épp a mi házunkban :) De ezek nem azok, csak pont ilyenek. Gyerekes programokon itt is előkerül.)

A miénk volt a legmagasabb torony...

Ádám nem épp Napot imád, hanem buborékot kerget

ezeket:

és még itt is.

VÉGE.
Kellemes hétfőt!



2013. március 10., vasárnap

Szülinap és Perecvasárnap

Ez a másik szülinapos tortája :)


Maci csokit kapott a Papától, úgyhogy ragyog a feje :)



Délután ismét ellátogattunk a Perecünnep alkalmából Wasserbilligbe, a német-luxi határon álló kis faluba, ahol ismét megrendezték a Cavalcade-ot, vagyis a felvonulást. A lényege, hogy különböző szervezetek, esetleg cégek, zenekarok, sportcsapatok különböző tematika szerint felöltözve táncolnak végig a főutcán, és általában rengeteg édességet szórnak az ott bámészkodók nyakába.

Általában jó a hangulat, viccesek a felvonulók, jók a zenekarok. Élveztük mi is. (Főleg, miután párszor utántöltötték a kis poharkánkat :)) Igen, az előtérben Asterix látható, kis bajuszkával :)



Érdemes megfigyelni a bácsi találékonyságát, ami a dob tolhatóságát oldotta meg

Na ki az, aki felismeri, mit táncolnak a lányok???? (úgy négyszer hallottuk a felvonulás alatt)

Valami bácsi épp valamit oszt Ádámnak

Már ennyi édességet gyűjtöttünk!










És a perecek... Ezek édes, foszlós tésztájúak, nagyon fincsik :)

A hegyitörpe néni a locsolókannájából is bort önt annak, aki kér