Hihetetlen mennyiségű program várt ránk a hétvégén, nem is értem azokat, akik arra panaszkodnak, micsoda unalmas errefelé az élet. Pedig nem mindegyik köthető gyerekhez, anélkül is lehet találni.
Annak viszont örültem, hogy nem csak szombat délelőttre időzítik őket, ez ugyanis az egyetlen időszak, amikor Apájával el lehet menni vásárolni. (Neki kellett ing, azt nélküle csak nem tudok már venni.) Ádám már itt is feltalálta magát:
Helyszín: Trier Galerie, Zara próbafülke
Estefelé nyitották meg a tegnapi posztban már emlegetett sütőtök fesztivált, azt hiszem ezt a képek alapján Magatok is kitaláltátok volna:
Először nem akarta a sütőtök levest (persze ez az a kor, amikor mindenre "nem" az első reakció, nála különösen , ha ételről van szó). Aztán már nem volt elég kanalazni sem:
Az idei versenyzők. Szerintem fele akkorák sincsenek, mit a tavalyiak....
Vasárnap pedig Konz ígért klassz programokat (legközelebbi város, kb hivatalos ügyintézésre és bevásárlásra használjuk, amúgy kifejezetten nem egy vonzó település. Most viszont bolhapiacnak és gyerekfesztiválnak is otthont adott: ott volt a helyünk! :) Macinak "bolháztunk" még favasút síneket (ez olyan fából vaskarika-dolog...) Persze nem sima elemeket, hanem mindenféle különlegeseket :) Meg egy kis kerek horgolt terítőt az erkély asztalkára. Amúgy nem is a vásárláson van ilyenkor a lényeg, hanem maga a "bolházás" élményén :) De szerintem sokan ismeritek már ezt a feelinget :)
Utána pedig magunk is meglepődtünk, milyen nagy is ez a gyerekprogram, olyan helyekre is kiterjedt, amerre még sosem jártunk. De maguk a programok is ötletesek és nem utolsó sorban ingyenesek voltak, egy hátránya mégis az volt, hogy rengeteg látogató érkezett, lépni nem lehetett tőlük, hosszasan kellett sorba állni legtöbb tevékenységhez. Főleg lufit volt nehéz szerezni, aztán mégis sikerült, majd Anya egy óvatlan pillanatban egy bokorhoz hozzádörgölte. Hát, kár volt.
Az egyik nagyon ötletes játék ez a láda-csúszda volt, amely hengereken gurul le. egyáltalán nem nagy költség egy ilyet előállítani, a kicsik viszont imádták!
Végre van lufim! (kb 15 percig)
Ezek az óriás lego-elemek is nagyon kellemes elfoglaltságot nyújtottak sok gyerek számára, szerencsére elég nagy mennyiségben volt kitéve ahhoz, hogy ne veszekedjenek rajta.
Mindeközben mellettünk.... (ez a faelemes építősdi errefelé nagyon dívik, Nittel is rendelkezik ilyennel, épp a mi lakástulajunk jóvoltával: ő és a fia esztergálták minden egyes darabját a falu számára, épp a mi házunkban :) De ezek nem azok, csak pont ilyenek. Gyerekes programokon itt is előkerül.)
A miénk volt a legmagasabb torony...
Ádám nem épp Napot imád, hanem buborékot kerget
ezeket:
és még itt is.
VÉGE.
Kellemes hétfőt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése