Az jutott eszembe, esetleg sokan vannak, akik olvasnak, és most nem értik, miről is van sszó, miért is vagyunk kórházban. Szóval Babnak volt ugye a kétoldali ajakhasadéka, amit februárban ugyanitt műtöttek meg. Most pedig a szájpadlás hasadékát foltozták be.
Tegnap este is meg ma isvolt már bent nálunk Landau, reggel meg egy másik doki vizitelt. Végülis mivel Bab szépen iszik a cumisüvegből, nem volt szükség a szondára - eggyyel kevesebb zsinór, amire vigyázgatni kell. Illetve az is jó ebben, hogy nem vagyunk az ápolókhoz kötve evésügyileg. Ahogy a másik szobában lévő baba is megjárta ma: nővérvéltásra igazította épp az evésidejét, amikor vagy félóráig nem jönnek. Na ezt ismerjük februárról már.
A láza talán lassan de biztosan lefelé halad. Ez épp az infúzió hoszát rövidíti, ha holnap nem lesz lázas, talán azt is leszedik már, és csak a karmerevítő marad, hogy a szájába ne nyúlhasson. Amúgy lehet majd vele jönni-menni.
Ma már azért sokat játszottunk, nem aludt annyit, mint tegnap. A teraszra is kimentünk vele, bár most még szigorúan R2D2-val ( az infúziós állvánnyal.:) Sajnos a kerekei ahányan vannak, annyi felé akarnak menni. Plus van a babakocsi, aminek szerencsére ugyancsak bolygós a kereke. Szeret is bolyongani.
Macinak ugyanakkor fenntartása alakult ki minden zöd ruhát viselő ember irányába, legyen az akármilyen kedves arcú szőke ápolókislány. Esetleg a kék ruhát viselő takarítónő érdemel meg egy pár mosolyt...
No most engedélyt kaptunk egy kis kinti sétára R2D2 nélkül, úgyhogy nosza!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése