2011. augusztus 13., szombat

No néhány jó hír:
az egyik, hogy nem régiben lekerült az a hülye infúzió is Bab mancsáról. Pedig reggel még azzal sétálgattunk, már amennyiben az 5 lába nem akart 8 felé szaladni. Aztán jött a Martina nővér - akit már februárban sem annyira komáltunk, mert kicsit tudálékos volt-, hogy ki volt az, aki ma is rákötötte a gyerekre (egész éjjel rajta volt, nem kellett újra rákötni). Mondjuk szerintem jól járt el, aki még rajta hagyta, hiszen nem mondta orvos, hogy le szabad venni. De pont abban a pillanatban jöttek is vizitelni, és megkaptuk az engedélyt. Persze Bab megint megijedt, mi a fenét matatnak a kezén már megint, ilyenkor sikítófrászban szokott kitörni. Hiába mondtuk neki magyarul vagy németül, hogy csak jobb lesz neki... Pedig még egy mesefigurás ragtapaszt is kapott rá. Ja, és ez azt is jelenti, hogy már csak hőemelkedése van. Ez a kedvén is meglátszik, sokkal többet akar játszani. Egyébként hihetetlen gyorsan megtanulta, hogy az infúziós kezét nem használhatja semmire. Egyébként láthatóan nem is zavarta, szerintem tutira jobbkezes lesz, az inf. a balba volt bekötve.

Másik jó hír, hogy hamarosan megérkezik Szilvi nénje hozzánk, marad is hétfőig, mert aznap szünet lesz. (Mint iderült, nem csak Luxiban, de itt a németeknél is.) Szóval délutántól hárman fogjuk szórakoztatni Babfület és egymást. Mert itt elég lassan megy az idő. Bár tegnap sétáltunk egy nagyot a meglepően meleg időben. Kabát nélkül! Mekkora öröm ez így augusztus közepén.... Aztán ugyanazt az útvonalat megtettem futva is, mert már rég nem futottam. Este viszonylag kevés itt az ember, ami egyúttal kicsit ijesztő is, ha belegondolunk, hogy egy kórház területén futkározunk...

Na aztán van egy negatív vonal is: a szomszéd néni. Ugyanis egészen alternatív módszere van a nővérek hívására a NAGY PIROS GOMB megnyomása helyett: üvölt nekik. Úgy percenként. Ez csak azért szép, mert a folyosón mindenki hallja, de a folyosó végén lévő nővérszobában már senki. HÁt ma éjjel konkrétan nagyon ideges lettem rá, ugyanis felébresztette a rikoltásával a gyereket. Már ott tartottam, hogy én hívom a nővért, abban a pillanatban épp lefolyt Bab infúziója, és nagy csipogában tört ki Artudditu, úgyhogy tényleg hívtam is, és kértem, hogy MENJEN MÁR ÁT a szomszédba is... Ma megbeszéltem az egyik nővérrel, hogy ilyen esetben tényleg hívni fogom őket, különben 10-15 percig is elkiabál a néni. A Babafület pedig ezután 1-másfél óra alatt tudtam visszaaltatni. Szóval tényleg nem miattam baj ez.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése