(evés előtt)
-Ádám, gyere kezet mosni!
- Nem kell! Lapáttal homokoztam!
Áll a kisszékében, kezében a majom plüss.
- Ne féljél! Ugrunk!
Mai sétánk során egy közelben induló keresztút első állomása előtt haladtunk el.
- Néézcsak! Boszor!
- Boszor?
- Igen. (Ez furcsa: amikor szerint jól ismétlem meg azt, amit mondott, akkor tényleg azt akarta mondani. De vajon mit? Vagyis, ha rosszul ismétlem meg, akkor nem is azt a szót akarja mondani.)
Később, este aztán itthon repkedtek a szoborkányok....
Másik eset, amikor nem találtam el a szót, amit mondani akart, s néhány próbálkozás után feladtam, s csak hümmögtem, mert nem akartam kihozni a sodrából:
- Nem ühüm, hanem igen!
(Pedig nem szoktuk ezt mondani neki...)
- Ádám, jó a víz? (fürdőkádban.)
- Háát, nem annyira. (őszinte...)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése