Eifel Park, Gondorf

Kedden zárva volt az ovi tantestületi kirándulás miatt. Így aztán gondoltunk egyet, és kihasználva a minden másnap előforduló normálisabb időt, mi is kiruccantunk. Kb. 1 órányira tőlünk található egy kis falu, Gondorf (Németországban), ahol egy nagyon klassz szabadidőparkot hoztak létre. (Környékünkön élő gyerekeseknek nagyon ajánlom! :)) Egyszer kb 2-3 hete már jártunk itt, de le is pattantunk róla: sikerült ugyanis délután 4-re megérkeznünk, s kiderült: 5-ig van nyitva, hétvégén is. 1 órára nagyon nem érdemes kifizetni a belépőt, amely felnőtteknek 12 E. Ez egy egész napos elfoglaltság, ha így nézzük, akkor már nem is olyan sok érte. (gyerekeknek 3 éves kortól kell fizetni, természetesen Ádám itt még nagyon nem volt 3 éves :))

Ez egy igazi gyerek-paradicsom. Rengeteg játéklehetőség mellett a fő attrakció a vadaspark, amely az egésznek a legnagyobb területét foglalja. Ezen belül is, amellett, hogy kerítésen keresztül etethetünk őzet, szarvast, saját élővilágukban nézhetjük meg a farkasokat, medvéket, vaddisznókat. Aztán pedig sétálhatunk olyan területen is, ahol az állatok jönnek-mennek közöttünk (természetesen a szelídebb fajták). Sőt, némi szerencse is kell hozzá, hogy találkozzunk velük, ugyanis az erdőben jól el tudnak rejtőzni. Egész hosszú sétát tehetünk ilyen szép érintetlen természeti útvonalon, 3 évesek szinte kifogásolják a hosszát :) (kismotort viszont tilos bevinni!)

A játékok is egészen sokszínűek. A csúszdapark mellett trambulin van, vicces kisgyerek-játszótér, aztán van a naaagy bobpálya, amit Ádám is nagyon élvezett (hiszen itt már elmúlt 3 éves - legalábbis, ha valaki kérdezi, hehe). Egyik körben Apájával, másik körben velem csúszott le. Egész gyorsan belejött a sebességbe :) Ezen kívül lehet vízibiciklizni, kishajókat távirányítani a vízen, traktor-vontatta vonaton körbeutazni a területet, de néha bábszínházi bemutatót is láthatunk. Sólyometetés minden nap 1 órakor, farkasetetés minden nap 3 órakor van.

Lássuk a képeket:

Csíkosban

Férfias lila traktor húzza a lila vonatot

A sétaútvonal mellett vásárolhatunk olyan eledelt, amellyel etethetjük az állatokat.

A háziállat-simogatóban (Ádám nem volt túl bátor, de azért utánaszólt Apjának: Ne féljél!)

Erőpróba

Szomorú bocsika. Ha dobtunk le neki eledelt, akkor röptében elkapta.

Besétálhattunk a hegyi kecskék területére (vagy mi ez?)

Melyikük a fotogénebb? :D EZ az őzike nagyon barátságos volt, vagy 10 percig állt nekünk pózt :)

Aztán kiderült, hogy van több is

Szóval ezért pettyesek?

Ádámot felültettük egy kis versenyautóra. Meglepetésünkre simán tudta kezelni: a lábával adagolta a gázt (bár még alig érte el a pedált), és közben kormányzott, ahogyan a pálya megkívánta. Nagyon élvezte!

Ötletes játszótér, az ilyeneket szeretem :) Egyébként nagyon könnyű volt hajtani, csak lassan ment körbe a kerék

Trambulin Eifel-módra

A végén a megmaradt elemózsiát mind beszórtuk az őzeknek. Szerintem mindenki így csinálja :) Ezek az őzek a legszerencsésebbek, akik a be-/kijárat mellett tanyázhatnak.