Emaischen

3 és fél év luxembourgi élet után még mindig van újdonság (főként, ha Valaki felhívja rá a figyelmet :). Mint például ez a számomra igencsak érdekes vásár-hagyomány, így húsvét hétfőjén. (Bizonyára korábbi években nem itt töltöttük a húsvétot.)

Emaischen, mint az imént barátom, a Google segítségével megtudtam, egy bibliai mozzanatot idéz fel, nevében ugyanis Emmauszra emlékeztet. Jézus, Jeruzsálemből Emmauszba történő vándorlása során haladt el egy kis piac mellett. A luxembourgi fazekasok úgy vélték, szép hagyomány lenne, ennek tiszteletére egy saját vásárt nyitni húsvét hétfőn, a Feltámadás örömére. Ezt mégpedig kézzel készített kis fütyülő madárkákkal teremtették meg, mely tényleg nagyon vidám, kedves kis tárgy, gyerekek kezébe illő, a sok szín, szemet gyönyörködtető. Főleg ilyen napos időben, mint a mai, bár meleg éppen nem volt. A fütyülős cserépmadárka helyi neve a "Peckvillercher", melyet minden művész kicsit a saját szája íze szerint értelmez, ráadásul minden évben másként. Még gyűjtők is akadnak, akik évente sok pénzt áldoznak a limitált szériában készült daraboknak. Valóban, nem voltak túl olcsók általában, de azért akadt olyan árú is, amit nem sajnál az ember egy kétéves kezébe adni :). Ráadásul, az egyik stand mellett elhaladva meghallottam a Magyar népmesék dallamát, amire minden magyar felkapná a fejét. Valóban, egy magyar hölgy árulta a körtemuzsikáit, amit a Kincskereső kisködmönből ismerhetünk. Sajnos elfelejtettem róla fényképet készíteni a nagy meglepetés közepette.
Ahhoz képest, hogy mi idén hallottunk erről először, igen szép számú ember gyűlt itt össze, szóval nem titkolták ezt eddig se :).

Lássuk a képeket :)

Szemfülesek kiszúrhatják az árakat... De tény, hogy nagyon szép munkák...

Tágabb értelmezésben már a pávák is megjelentek

Barátok....

Nyúltalálkozó

Otthoni próba

Cserépvirág a virágcserépben