sütik&séták

Néha vannak érdekes egybeesések. Tegnap találtam egy oldalt, ami arról szól, hogy építsünk a gyerekekkel meseházat, vagy tündér-lakot a kertbe! A gyerkőc fantáziájára legyen bízva minden, de azért vannak alapszabályok: természetes anyagokból készülhet, amelyeket mindenfelé lehet gyűjtögetni jártunkban-keltünkben, pl. kavicsok, tobozok, száraz fű, kagyló, termések, gallyak, stb. Természetesen védjük a természetet, vagyis ne tépjünk le virágokat, élő növényeket. A legjobb, ha a kertben (teraszon/erkélyen) egy kis zugot erre a célra feláldozunk, ha van rá lehetőség, akkor egy fatörzs vagy szikla mellé ideális kialakítani. A házikó időről időre gyarapodik, szépül, változik, amelyhez az évszakok változása is hozzájárul. Azt írják, nagyon érdekes figyelni, ahogyan a gyerekek tervezgetik, építgetik ezeket a kis kunyhókat, nagyon leleményesek és kreatívak. Minthogy Amerikából indult az ötlet (bár szerintem nem létezik olyan gyerek, aki maga is ki ne találná ezt), ott egy írónő már könyvet is írt a témában, és rendszeresen tartanak "Fairy Home" találkozókat. Ha jól értem, ez arról szól, hogy mondjuk egy erdőben, vagy valamilyen közös természeti helyen találkoznak a családok, akik talán már otthon megépítették a hordozható alapra a házikójukat, amellyel versenybe szállnak.

Ez a kislány le se tagadhatná, hogy köze van a tündérekhez :) (Forrás: a fent említett oldal)

Íme még néhány mesés házikó:

Itt egy gyönyörű őszi mintapéldány :)

Szóval szerintem nagyon kis aranyos ötlet, már ami az otthoni kertben való közös építkezést illeti. (A közösségi részét sem vetem meg, csak nem értem, hogyan lehet kimozdítani a neki szánt területről az oda épített házikót...) Ez egy olyan ötlet, amit mindenképp elraktározok arra az időre, amikor majd Babbal már meg lehet értetni a lényegét, és ő is élvezni fogja az egészet.

Hogy mi ebben az egybeesés? Hát az, hogy egész véletlenül ma betettem a Walt Disney: Csingiling című meséjét. Ismeritek? Nekem új volt, de azt elmondhatom, hogy a mese alatt visszaváltoztam kislánnyá. Igen, ez nyílvánvalóan lányos, de kétéves kisfiúkkal még nyugodtan nézhető :), ugyanis kis ártatlan mesécske, csodás, már-már giccses képi világgal. (A magyar rajongói oldal fiúknak is ajánlja!)
Ami nagyon tetszett benne, hogy sokszor használtak fel benne szecessziós elemeket, amik tényleg olyan tündéri világot érzékeltetnek. Ha épp tudni szeretnétek, úgy születnek a tündérek, hogy egy kisbaba felkacag, és ebből a kacagásból kelnek életre. Hát nem aranyos?
A kis tündérlány, Csingiling ráadásul közel került a világomhoz azért is, mert ő "Barkácstündér", vagyis ehhez ért a legjobban. A többi természettündér feladata egyébiránt a természet felkészítése a megfelelő évszakra, értsd: be kell festeni a katicákat pirosra,  vagy fodrozni kell a tó vizét, ha már nincs befagyva, fel kell ébreszteni a téli álmot alvó állatokat tavasszal, stb. Flórának, faunának megvannak a saját felelősei. (Azt hiszem, Luxembourgban kicsit el vannak késve...)
Csingilingnek van egy tündérszép háza is - no ez az a pont, amikor összetalálkozik a tegnapi történettel: a gyerekeknek kiváló alapot szolgálhat ez a mese a tündéri lakosztály megépítése felé.

És itt van néhány inspiráló kép a rajzfilmből (vagy animációból):

És itt egy leírás, hogyan készítsünk sajátot (már ha nincs ötletünk rá):

Vagy itt ez a másik "kiviteli terv", amelynek kapcsán rájöttem, fogom én még az építészi hivatást művelni. Legalább ilyen szinten: :)