Tél szele hóval, faggyal jő...
Mégpedig tegnap este kezdődött, csendes hóeséssel, de annál sűrűbbel. Azért nincs annyira hideg, hogy gyorsan növekedtek volna a centik, reggelre még csak olyan 2-3 volt belőle, a fűszálak fele még kilátszott. A hó azért szakadatlan szakadt ma estig, de ugyanabban az ütemben olvadt is.
Általában hétfő reggelenként nagyon tevékeny szoktam lenni, hogy megadjam a hét ritmusát, meg hogy gyorsan letudjak sok tennivalót, de a ma reggeli havas tájkép egészen más hangulatot kölcsönzött: megnéztem a rég, (de legalább 85-ször) látott Igazából szerelmet. 86.-jára is sírok rajta...
Na azért azt nem mondanám, hogy elmaradtam volna a házimunkával, kiszortíroztam Bab pelenkázószekrényét teljesen, kiporszívóztam, vasaltam, főztem. Muszáj tartanom a rendet és a tisztaságot (sőt, a szokásosnál is jobban ügyelni, minden elfeledett zugot újra felfedezni és a felesleges dolgokat kidobni), mert csütörtökre bevállaltam egy babaklubot. Mint tudjuk, az 1-2 éves babák pedig mindent megtalálnak, az anyukák pedig ha nem is szánt szándékkal, nyilván kritikusak: egy porszemet sem hagyhatok sehol. A kérdés már csak az, hogy hányan leszünk: hogy fogunk elférni a kis kérónkban...
Ebéd után, de még alvás előtt Macit sétálni vittem a hóba, kicsit azzal a hátsó szándékkal is, hogy majd nagyobbat aludhasson. A séta jó volt. Aztán gyorsan el is aludt, nem egészen fél órára. Még 20 percre sikerült utána visszaaltatnom. Nem pont így képzeltem a nagy délutáni alvását, épphogy meg bírtam ebédelni...
Az út végén állt egy parkfenntartó jármű. bekapcsolt fényszórókkal. 4 képet készítettem is Babfiról, mindegyiken MUTAT!!!
Hát nem látod? Autó! Nézd már te is! (ez az ő nyelvén: "Öö! ÖÖö!!)
Bóklászik. Aztán gondol egyet, ész azt mondja: "Gyeje!" (és ezt így is érti).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése