Lassan tényleg újra beindul körülöttünk a luxembourgi élet. A lakásunkon is már csak az a kis különbség látszik, hogy a virágok nem tértek még haza vendégeskedésükből, pedig a véletlen itthon felejtett, de időközben kivirult borostyán, a két nárciszhagyma, és a ma vásárolt új testvér, egy fehér Amaryllis várja már őket haza. Remélem, a hétvégén ez is meg fog történni.
A tegnapi nap viszont egész sok újdonságot hozott. (ápropó: a tegnapelőtti, szerdai is: egy új kávéfőzőt, amit azóta nagy élvezettel kóstolgatunk :P). Szóval csütörtök reggel történt először, hogy Apája megmosta Bogyesz fogacskáit (mind a hm... hányat is? Kb 8-at). Ő pedig egész jól tűrte, bizonyára tetszett neki a gyerekfogkrém íze, olyannyira, hogy kiköpni nem, inkább lenyelni volt hajlandó. No persze nem logikus kiköpni, ami finom! Egyáltalán, a kiköpés fogalmával bajok vannak. Mármint a megértésével. Éppen ezért Apája többször is szemléletesen illusztrálta, persze Bab meg csak rötyögött....
Aztán mentünk Little Gymbe. Ez az alkalom rendhagyó volt, ugyanis Háromkirályokat ünnepeltünk az óra végi 10 percben, helyi szokás szerint sütievéssel: aki a sütijében megtalálja a játékot, az lesz a király. Kap koronát, és felülhet a trónra. Persze, hogy a mellettünk levő kisgyerek találta meg, pedig egyáltalán nem viselte el a fején az amúgy is nehezen összecsukódó papírkoronát, s esze ágában se volt 2 másodpercig nyugodtan megülni a trónon, amíg lefényképeznék. Bezzeg Ádám Pajti, aki amúgy is szívesen pózol bármilyen fényképezőnek, szabad idejében (amíg Anyája feláldozván magát megette helyette a sütit) minden szabad székre felmászott, beleértve a trónt is. És ott jól érezte magát, büszkén ücsörgött - volna. Csak nem lehetett, mert nem ő lett a király....
Kicsivel korábban, még a torna alatt is volt egy vicces jelenete. A szivacsok közül a két lyukas félhenger egymás mellé volt letéve a földre, tehát bele lehetett mászni, és akár hintázni is. Maci úgy gondolta, azért rakták oda, hogy aki kifáradt, az ott kipihenje magát, így aztán belefeküdt, mint aki jól végezte dolgát, keresztbe vetette a lábait, majd a kis mezítelen lábujjai közül elkezdte kibányászni a szöszöket!!!!!! :D Hát akik látták, pusztultak a nevetéstől. Pedig komolyan! Soha, de soha nem látott itthon ilyet!!!! :)))
A csütörtök este tartogatott még egy meglepit a számunkra. 6 órakor ugyanis Kriszti felhívott, hogy van 3 jegye a Csipkerózsika c. balett előadásra a Nagy Színházba, melyet a flandriai királyi balett-társulat ad elő. Így aztán Szilvi nénje Babszi-felvigyázása mellett el tudtunk menni 8-ra a színházba. (3.-ként Lilla csatlakozott, aki hónapok óta vadászta a jegyet erre a darabra, de nem lehetett már kapni! Ez is mutatja, mennyire jelentős színfolt volt ez a luxembourgi kulturális palettán - oh mily költői vagyok, nem? :))
Most pedig lett légyen itt néhány kép arról, hogy Bab hogyan vehette végre birtokba karácsonyi ajándékát. (Az időelhúzódást egy engedetlen kerék okozta, amelyet ki kellett előbb cserélni a tökéletes működéshez.)
Őróla van szó (meg a 4. kerékről...)
Ha a szőnyegre nehéz vele felgurulni, akkor inkább az egészet felveszem...
Egy kicsit meg kell birizgálni lábbal a csápját...
Ezt meg csak úgy... mert a fényképezőben találtam ezt a fícsört :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése