sütik&séták

MZ/X, MZ/X Jelentkezz!

Szóval élünk és virulunk, csak nem mindig jut idő blogot írni.

Viszont, ha már most van, akkor Szilvi nagynénje jóvoltából azonnal egy kisvideóval lepem meg a nagyközönséget, mely azt hivatott igazolni, hogy Bab hivatalosan is JÁR!!! (sőt, a videón láthatónál is jobban, és egyre nagyobb örömét leli a gyakorlásában. Ha elesik, feláll, és tényleg direkt változtat irányt.)

Másik közérdekű információ, hogy Apája is vette a fáradságot, és frissítette képes blogunkat, így a Kedves Érdeklődők újfent bepillantást nyerhetnek elmúlt pár hónapunkba, mármint annyival többet, amit itt a blogon esetleg nem láttak. Oldalt megtaláljátok a linket.

Ezen kívül el kell mondani, hogy Bab szótára 2 azaz kettő szóra bővült (első szó a NEM volt, pontosabban NEN, és még az értelmét is tudja hozzá). A múltkori ANYA illetve MAMA természetesen csak a véletlen műve volt, mivel azóta se produkálta újra. Passzív szókincse valószínűleg már kicsit nagyobb, megért már ezt-azt, pl tapsi-tapsi-ra összeveri a tenyerét, simi-simi-re megsimogatja a buksiját (esetleg az enyémet, vagy Apájáét), érti a Gyere ide! felszólítást, talán a hami-t is. Na de az a bizonyos 2. kimondott szó a Vau-vau. Érti ezt minden kutyára (nagy kutya-rajongó...), de azóta már cicára és kitömött jegesmedvére is kiterjesztette a jelentést. Na jó, néha vao-vao, vagy va..-va-.., minél többször mondja el egymás után, annál inkább elkopnak az utolsó bötük.

Szóval a kutyák iránti rajongása már többször is megnyílvánult, ha újabb példányt fújt utunkba a szél. Ilyenkor megbabonázva áll és nézi, sőt, nem riad vissza a simi-simitől sem, legalábbis, ha nem túl nagy az a négylábú. Ma azonban egy játékboltban előbb egy hinta-jegesmedvét találtunk (igen, khm... ízlések és...), Baba rögtön rázndített a vau-vau-val. Aztán ráültettem a hátára és jól meghintáztattam :) Kicsivel később ugyanebben a játékboltban egy életnagyságú farkaskutya is eladósorba került, (nem is tudom, kitömöttnek, vagy inkább plüssnek szokás mondani, egyik se volt....), Bab tisztes távolban megállva mutatott felé: "vao-vao"... Hogy teszteljem bátorságát, meginvitáltam Babot egy simi-simire, de működött az ösztönös félsz, és sehogy se akarózott neki a nála is magasabb kitömött ebhez közelebbi viszonyba kerülni. Hát nem is erőltettem, eléggé érthető a távolságtartása, főleg, hogy én nem emlékszem, hogy valaha annyira elcsábított volna egyetlen kutyus is, mint őt az eddig látott kisebbek, és élet-telibbek...