sütik&séták

Ami a szülinapi bejegyzésből kimaradt, pedig legalább olyan fontos: Babzsák épp a születésnapján tette meg élete első pár részeg tengerészes lépését! Először is meg kell állítani, feltett kezekkel egyensúlyozva akár egy percig is elálldogál, ha úgy van kedve. Általában inkább rövidebb ideig tart, hiszen kinek van erre ideje? De ha már stabilan áll, és van a közelben kitűzhető cél, mint pl egy anya vagy egy apa, akinek a karjában történő landolás fájdalommentesebb, mint a földön való, akkor bizony felveszi a büszke arckifejezést, és elindul. Estefelé a kedv még meg szokott lenni, a koncentráció már kevésbé, olyankor inkább a vetődés a jellemző. No de a szándék és a bátorság dicsérendő. Persze nem kell hosszú menetelésekre gondolni, de talán volt már 5 kis toporgó lépés is. Sőt, volt már fordulás is a palettán, itt még kérdés, hogy direkt-e vagy véletlen...

Gott sei Dank, visszatértek a nyugodalmas éjszakáink, gondolom azért, mert kijött két újabb foga (most járunk 5-nél, de ez ne lepjen meg senkit, az anyja is csak 26-nál jár még így 29 évesen is). Szóval kis pihi-szuszi a következő előtörő fogakig... Én meg már azt hittem, pszichésen van valami gubanc a gyereknél.

Babról további adalék, hogy ma (nem egészen 2 órája) levágtuk a haját -brühühüüü. Azt a szép kunkorit. Most aztán jól eltettem  belőle egy csomót olyan lezárható nylonba, majd beragasztom a babakönyv idevágó oldalára. Aki esetleg nem követte volna: eddig egyszer volt levágva a haja, 3 hónapos korában. (Akkor nem tettem el hajat. Pedig tuti más lenne, mint a mostani, akkor még tök fekete volt.) Szóval most megint más arca lett Bogyinak, majd rakok fel fényképet. Apja szerint kiderült, hogy a gyereknek van füle...

Úgy esett, hogy ma délután 5-re elmentem az usziba. Pár napja ugyanis kiváltottam egy karkötőt, amivel szeptember közepéig minden coque-os kurzus jóval olcsóbb. No, gondoltam, úgyse voltam még a 3 féle aqua-akármiből, csak kettőn, ideje kipróbálni a 3.-at is. (talán ez az aqua-gym? sose tudom ezeket.) Na ma kiderült, mért nem jártam én itt eddig: belecsöppentem ugyanis egy nyugdíjas-klubba... Félreértés ne essék, tisztelem az időseket, de sajnos a tornájuk nem volt valami felkavaró... Úgy is mondhatnánk, nem ettől fogok lefogyni..

No és még egy jó hír mára: előkerült a pendrive-om. Höhö, kitaláljátok, ki volt a bűnös? Történt, hogy bébiszitter Viki két hete járt nálunk utoljára, utána ő hazautazott. Babfi persze az ő táskájában is szívesen matat, de mint tudjuk a telefontöltő esete óta, nem kleptomán a gyerek, ugyanis a vendégeink plussz cuccokkal távoznak tőlünk... Viki is két hétig hordta a táskájában a pendriveomat... Most végre viszont megvan minden, ami a számítógép újratelepítése előtt megvolt! Ilyenek pl. a blogra feltöltött képek, a Vidékinek íródott cikkeim, stb... Szóval nem mindegy. Kedves Legközelebbi Látogatónk! Ne lepődj meg, ha távozásod előtt átvizsgáljuk a táskádat :). Köszönd ezt az Ádám nevű jelenségnek...