sütik&séták

Bogyesz ma betöltötte féléves korát, így először is róla fog következni egy ma esti képarzenál :)

Első képünk most lefekvés előtt (sőt, fürdés előtt) készült: Apája ölében elpilledt.

Bevittem az ágyra, levetkőztettem, gondoltam, ha nem ébred fel, akkor ma kimarad a fürcsi. Felébredt... :)

(ha még egyszer a szemebe villantasz...!) :)

Az igazat megvallva, majdnem el is felejtettem, hogy ma féléves, ha valaki nem írja nekem :) Szóval nem készültem különösebb meglepivel neki, ő viszont ma különösen aranyos volt. Bár reggel volt egy kis nyüzsi, pont, mikor annyi dolgom lett volna. Megpróbáltam lefektetni, hátha ez a baja, de persze esze ágában se volt aludni, így mérgemben csak kihoztam a konyhába, beraktam a székébe és elkezdtem főzni. Onnan kezdve olyan lett, mint a kisangyal! Beszélt, játszott, nevetgélt, csapkodott. Megfőztem mellette egy gulyáslevest (tegnap említettem itt a blogban, aztán egész kedvet kaptam hozzá), meg palacsintát is sütöttem. Mindezt délre, mire Apja hazaért, hogy mehessek vízben futni. Ma 4-en is voltunk magyarok, jó volt. Megint tudtam a lányokkal beszélgetni. Aztán rohantam haza. Annyira, hogy a garázsban "szerencsésen" meghorzsoltam az autókilincset parkolás közben. Gáz... Szerencsére a biztosításunk erre is kiterjed, a biztosítós pasi szerint még autót is bérelhetünk arra az időre, amíg kicserélik/lefestik. Pedig kezdtem egész úgy érzeni, hogy belejöttem a vezetésbe... Ezek a hülye pillérek :)

Aztán szokásos osan-kör következett, mert már nem tudtam tovább húzni, nem volt már mit az asztalra tenni. Pedig elhihetitek, nem nagy öröm számomra osanba járkálni ilyen gyakran. Ott tartok, sokkal jobb lenne, ha csak egy kis vegyesbolt lenne itt a sarkon, hogy ne kelljen egy kenyérért meg egy uborkáért egy egész bevásárlóközpontot végigcaplatni... Mindegy, ma Bab itt is rendes volt, a kasszánál a szokásos sírása helyett a csendes bealvást választotta. Ami tök jó, csak kabát, sapka nem volt rajta, így nem vihettem ki, felébreszteni meg sajnáltam. Szóval további sétálgatás következett. (A Pimkieben a szövetkabátok 15 E-ért kaphatók :) Hátha otthon is olcsó!?)

Aztán itthon szokásos rutin, Bab-etetés, vacsi készítés Apa-érkezés. Megint nagy pancsi következett, úszik a fürdő. Felvettük videóra, mert ezentúl másféle fürdetést kell bevezetnünk. A pancsit megtartjuk ünnepnapokra és uszodai élménynek :) Ja igen: várom már, hogy uszodába vigyük, de most a műtét környékén ugye nem fogjuk, majd tavasszal. Biztos nagyon fogja élvezni.

Egyébként ma is figyeltem a mozgását, azért ügyesedik már: ahogy azt korábban is írtam, kezdi emelgetni a popsiját. Sokszor van úgy, hogy hasra fordul nagy lendülettel, de nem a játékai felé érkezik. Ilyenkor korábban nagy nyüszítés volt, újabban viszont addig fészkelődik, megemeli a felsőtestét, és máshova rakja le, hogy előbb-utóbb a játékok felé néz. Aztán volt egy pillanat, amikor nem figyeltem, és megint a hátán volt. Mondjuk ez még mindig lehet, hogy csak véletlen volt.