2010. december 9., csütörtök

Ez a nap jobb lett, mint amilyennek hajnalban ígérkezett. Az szörnyű volt.
Arra ébredek, hogy nagy szortyogás, forgolódás, kézrágás hallatszik a bölcső felől. Még nem lehet éhes, 2 órája evett. Nem igaz, hogy nem kap levegőt. Azért kitisztítottuk az orrát-száját, de a szörcsi nem múlt el. Itattam, elaludt, letettem, lefeküdtem. Szorty-szörcs-morg-forg. Felkelek, felveszem, ringatom, elalszik, leteszem, lefekszek. Szorty-szörcs-morg-forg. Ez még néhányszor. Úgy másfél órán keresztül. Végül csak megetettem, utána jött még egy kör, de aztán már elaludtunk. Reggel Apa kivitte, én még alhattam kicsit. A postás csengetésére ébredtem. (Csak egyszer csengetett, de azt hosszan.) Megjöttek Apa karácsnyi ajándékai magának. Idén így lesz ez: magunknak veszünk, úgyis jobban tudjuk, mit szeretnénk. Az enyém is ki van már találva, csak még nincs megrendelve. Jó dolog ez az netes rendelés :).
Aztán délelőtt Babafej beájult, én meg haladhattam a dolgaimmal. (Olvastam, bár tény, hogy egy takarítás is nagyon kinéz már...) Egyelőre örültem, hogy felhagyhatok az orrfújással.

Kiderült, hogy nagyon jó helyen lakunk. Ezt eddig is tudtuk, de ez a tegnap esti havazás minket igazolt: mi csak a szépet láttuk belőle (mindjárt keresek képet is), de akinek autóba kellett ülni... A minisztérium mára oktatási szünetet rendelt el. Petiéknél se volt kötelező megjelenni (volt aki még reggelre se ért haza, mondjuk akkor nem csodálom, hogy nem fordult vissza...) A szobatársa, aki a város túlfelén lakik (nem egy Budapest méretről van szó...), 7 óra alatt jutott haza. Az ovis gyerekkel a hátsó ülésen. 5 cm hó esett, nem több. De az gyönyörű :)

Ezért aztán, mikor Buba fölébredt, lenyomott hirtelen 200 ml tejcsit és indultunk a friss levegőre sétálni. Az utóbbi pár napban a dokin kívül nem voltunk a külvilágban. (Ja: nem lázasodott be, de lehet, hogy a szuri miatt volt ilyen nyugtalan??) Szóval elindultunk kedvenc ösvényünkön sétálni, ami Apa munkahelyéhez vezet. Kiderült, hogy épp végzett is, így tud jönni velünk Osanba. Ez nagyon jó volt, mert én se parázok rá így, hogy síró gyerek+babakocsi+bevásárlókosár+téli ruhák lógnak rajtunk stb. Be is szaladtam külön a HM-be, de 5 perc alat megjártam, csak Bab kapott egy kis pulcsit, meg egy bádit, mert az osanosaktól már frászt kapok. Tök béna a szabásuk. Ami hosszra jó, az a lábát nyomja el... Na aztán nagybevásárlás következett. Sok-sok zöldséget vettünk, egyrészt magunknak, másrészt Bogyónak: sütőtököt, répát. Majd kotyvasztok neki valamit. Találtam is itthon egy könyvet: Mit főzzünk a babának? vagy valami hasomló. Mondjuk van még másik 2 ilyen könyvem, ebből jól állok. De azért megszállt minket a kisördög, és ha már lehet, megnéztük a bébiétel kínálatot. El vagyok ájulva. Rengeteg féle van! Már 4 hónapos kortól is. Jó, tudom, hogy az a jó, ha én főzök neki, előbb olyat egyen stb. De azért ez fantasztikus.

Aztán a hazaúton bealudt ismét. (Már az odaúton is, csak ezt nem írtam. Sokat aludt ma...Be kellett pótolni a hajnalt ugye.) Legalább volt időnk kipakolni. Végre kaptam nekivaló cumifejet. Egy ideig nem árulták. Aztán gyors vacsikészítés: mivel át kellett rendeznem a kisfagyasztót,  kimaradt egy zacskó rák, így azt sütöttem meg. Na jó, inkább főtt, vagyis fűszervajon párolódott. Nyami. De értékeltem, hogy kb 20 perc alatt nem mindennapi kaját rittyentettem, cukkínit grilleztem mellé. Ezalatt Bogyesz eljásztott, beszélgetett. Végre sikerült lekapni kamerával, ahogy rötyög :) Aztán jött a nagy fürcsi. Tök jó, ha már elveszti a humorát, és sehogy se jó neki, csak be kell lódítani a vízbe, máris előjön a  pancsi-kedv. Egész gyorsan elaludt. Hogy lekopogjam.

Napközben mindig egy csomó dolog eszembe jut, hogy majd mit írok le, de mire ideérek, elfelejtem. 
Na most az egyik eszembe jutott. Ahol vasárnap voltunk vendégségben, teljes kiőrlésű lisztből készült almás sütit kaptunk, nem is ez a pláne, hanem, hogy cukor nélkül sütötték, mégis édes volt! MÉg soha nem hallottam (igaz, eddig nem is kerestem) a cukron kívüli természetes édesítőszerekről, mint kiderült ez konkrétan az Agave-szirup volt. Nagyon megfogta ez a fantáziámat, mert ugyye mindkettőnk családját érinti a cukorbetegség. El is határoztam, hogy ilyennel fogom a karácsonyi sütiket sütni, mire jön ki Anyu, másrészt: ha már egyszer  nem megyünk haza, és az általános karácsonyi nagy kajálást kihagyjuk, csak az lesz, amit én készítek. Akkor hátha megússzuk plusz kilók felszedése nélkül, sőt, lehet, hogy egyenesen egészséges is lesz, amit megeszünk. Szóval rákerestem gugliban az agave szirupra, de összesen 2 magyar oldal jön ki! Próbáljátok ki. Viszont az egyik egy bizonyos bionatura blog, aminek az olvasásába belefeledkeztem. Annyi sok hasznos dolog van rajta! Lehet, hogy Ti már ismeritek is, nekem még új volt. Az is kiderült, hogy az agave szirupon kívül egész sor természetes édesítőszer van! Amit CUKORBETEGEK IS FOGYASZTHATNAK! és még egészséges is... Szóval ma is tanultam valamit.

Szóval a mai képek:






3 megjegyzés:

  1. Tényleg szép lett a táj!!!
    Mi is így étkezünk. Sokak nyúzására végre a blogban is megírtam az alapokat pont most két napja, de indítok egy gasztro blogot, ahol rengeteg ilyen receptet találsz majd. ;)
    és a végére értem... most mit olvassak? :)

    VálaszTörlés
  2. meglepetés fűszervajas csiga most nem volt?
    fincsi :)

    VálaszTörlés
  3. A csiga sem marad el, amint Franciaországban leszek ismét, hozok egy rakatot :)

    VálaszTörlés