2009. október 30., péntek

Sütőtökös süti
A címhez híven rögtön közlök is egy receptet, bár a gasztroblogtól is távol fog állni ez a műfaj, azt ígérhetem. 
Lényeg, hogy így október végéhez közeledve egyre sűrűbben lehet látni mindenfelé klassz színes tököket. Vannak meglepően nagyok is, mint egy puff, de igazából a színüktől vagyok elájulva. Ezek után nem csoda, hogy odáig lettem értük, amikor elolvastam, milyen jótékony hatásai vannak, illetve mennyiféle vitamint tartalmaz. Bevallom, korábban nem annyira ugrottam érte, de most, hogy láttam, mennyiféle étel készíthető belőle, rajongó lettem. Egy hét alatt kétszer vettünk tököt! Ti tudtátok, hogy ennyire sárgadinnye-illatú? Legalábbis ez, amire mi rászoktunk, nagyon.
Az a baj, hogy az előbb sült ki ez a nyalánkság, így lassan megy az írás, mert rájárok a sütire.
Csináltam előtte-utána képeket :)



Tehát a recept, amely valami német oldalról származik, nem a fordítás során módosult, hanem a kétszeri megsütés során ésszerűsödött.
  • 100 g margarin
  • 100 g (barna)cukor
  • 200 g vörösáfonya (ehelyett én mazsolát használtam)
  • 120 g pekándió (szerintem meg ami otthon van, nekem először darált hagyományos dióm volt, azóta kesudiót vettem, mert épp az érte meg)
  • 2 db nagy tojás
  • 250 g tökpüré (én ezt nem mértem, csak érzésre jó sokat adtam bele. A püréről annyit, hogy első esetben kislyukú reszelőn reszeltem le, másodjára már nagylyukún és így talán még jobb lett. Ja természetesen nyers sütőtökről beszélünk.)
  • 90 ml olaj (szóval nincs egy deci)
  • 200 g búzaliszt
  • sütőpor
  • 200 g cukor (na ehelyett sztem elég kevesebb is)
  • 1 tk. fahéj
  • 1/4 tk. só
Előkészítem a tököt: megpucolom, kiszedem a magot, és legyalulom. (ez tart legtovább, a többi már gyorsan megy.)
Előveszek egy négyszögletű teps(z)it, sütőpapírt rakok bele. Felolvasztom a vajat, amit elkeverek az első adag (barna)cukorral. Ez szerintem elég fura lesz, de így kell csinálni: beleöntöm a tepsi aljára és rászórom az aszalt gyümölcsöt meg a diófélét (később ez lesz a süti teteje). 
Közben a tökpürét elkeverem az olajjal és a tojással, míg egy másik tálban a lisztet a cukorral, a sütőporral, a fahéjjal és a sóval. Majd összeöntöm a két tál tartalmát, és ezt az egészet is elkeverem. Ha kész, ráöntöm a diós-aszaltgyümis cuccra és bevágom a 175 fokra előmelegített sütőbe. 35-40 percig kell sütni. A recept szerint, ha a végén kiborítom, és még mindig nagyon cukros a teteje, érdemes visszatenni kicsit a sütőbe, hogy megkaramellizálódjon. Viszont az lett a közmegegyezés nálunk, hogy ezt a cukrot egy az egyben ki kell hagyni máskor.

Sziasztok!
Nem tudom, mások hogy kezdenek blogot írni, nyilvánvalóan van valami mondandójuk, ami mellé közléskényszer is párosul. Na nekem fotóim lesznek igencsak jó kis házakról, amiket gyűjtögetek, amióta kijöttünk ide. De mivel nem csak a házak érdekelnek, hanem sok más is, nem éppen építészblogot akarok teremteni.
Az első adag fotó szerintem tetszeni fog. Nekünk nagyon, már vagy 3-4-szer visszamentünk a helyre. Egy borászatról szólnak a képek, amely pedig Schengen fölött magasodik. Meglehetősen ikonszerűre sikerült a házikó. Viszont mégsem olyan puccos, amilyenre ezek után számít az ember. Egészen megfizethetők a borok és családias a kiszolgálás.
Schengen jó hely, nem csodálom, hogy szerettek itt hajókázni az egyezményt aláírók... Egészen egyszerű kis falu a Mosel partján. (Ja, a másik partján már Németország van, sőt, pár száz méterrel odébb pedig Franciaország, szóval vicces, hogy néhány perces sétával 3 országba is ellátogathatsz.)
Tehát a képek:






Sziasztok!

Manapság boldog-boldogtalan blogot ír, így aztán arra jutottam, mért is ne írhatnék én is (különösen, mint az első csoportba tartozó). Meg néhányan unszoltak is ez irányba, -bár kétlem, hogy tisztában lennének az írási képességeimmel-, de sebaj, majd a képeké lesz a főszerep. Főleg, mert abból sok van. Persze erre ott van az igazi képes blogunk, de oda se kerül fel minden: az inkább általános nézelődésre szolgál, de itt a saját szájízem szerint válogatom majd. Természetesen nem hazudtolom meg magamat: túlsúlyban lesznek az épületekről szóló fotók, meg még ami belefér a fent jegyzett névbe...

Várom a hozzászólásokat is! Kellemes olvasást!