2012. október 15., hétfő

Egy kis képnélküliség

A mai napon Maci megvált 3 tejfogától. No nem úgy, hogy kiverte volna őket, hanem sebészi úton. Hát ugye, ez sem hangzik jobban. A tömör lényeg, hogy a Landau dr. szerint szükség volt erre a beavatkozásra a további jó irányú fejlődés érdekében.
Illetve. Még nem írtam itt a blogon, hogy augusztusban, a kontroll során fény derült rá, miért nem hajlandó Maci pépes ételen kívül mást is enni. Sajnos a kis szájpadlásán továbbra is éktelenkedett két lyuk, még az elülső, kemény szakaszon. (A jó hír az volt, hogy a lágy szájpad legalább jól sikerült, ami a beszédhez elengedhetetlenül szükséges.) Hát tudtuk mi ezt a lyukat, csak kicsit beletörődtünk, hogy akkor ezt majd csak nagy sokára fogják befoltozni, amikor az arc-csontok már befejezik a növekedést. Mint kiderült, ez nem így van, annak a lyuknak ott nincs semmi keresnivalója. Az egyedüli hely, ahol megengedett a rés, az a fogléc. Azt fogják csak 8-10 éves korában összezárni végleg.

Szóval, szükségünk lesz a közeljövőben erre a szájpad-záró műtétre. Nem hibáztatjuk a homburgiakat, szerintem korábban is nagyon jó munkát végeztek, (úgy is mondhatnánk, csodát műveltek), de sajnos a lyuk az nagy volt. Hát, akár úgy is felkészíthettük volna magunkat, hogy több lépcsőben lesz zárva. 
Ha mi nem nyugodunk bele, hogy ezzel együtt kell élnie most jó pár évig, és ha ők meg nem 1 évre hívnak vissza kontrollra az előző műtéthez képest, hanem csak fél évre mondjuk, akkor már hamarabb is nekiállhattunk volna a következőnek. Ez az időveszteség mondjuk kicsit zavar.

Szóval a mai szeánszon egyrészt azért altatták el Macit, hogy mintát vegyenek a szájpadlásáról, aminek segítségével fel tudnak készülni a műtétre. Ugyanis egy kétéves nem hajlandó egyáltalán a száját kinyitni egy dokinak, nemhogy nyitva is tartani, míg az kellően körülnéz benne. Meg aztán voltak ezek a rossz irányba növő elülső fogak, amiket ki kellett húzni. (Eredetileg nem is tudtuk, hogy rögtön 3-ról van szó.) Ez a változás egyébként kívülről nem észrevehető, hiszen épp arról van szó, hogy befelé nőtt fogakat szedtek ki. (A két felső kettesét, és az egyik oldali szemfogát.) Tehát a kis lapátfogak még megvannak. Ezeknek a kihúzása nem lesz később negatív hatással a maradandó fogak helyzetére, ahogy Landau mondta.

Most meg kell várni, míg a fogak helye alaposan begyógyul, megerősödik, ami kb fél év. Csak azután következhet a nagy műtét.

Maci egyébként nagyon hősiesen viselte a mai napot. (Az anyja kevésbé.) Miután kihozták, persze sírdogált, majd aludt egy nagyot Apája hasán, s mikor felébredt, szinte fitt és friss volt, csak nagyon éhes :). Onnantól kezdve semmi jelét nem mutatta, hogy bármi fájna (előtte meg be volt fájdalom-csillapítózva.) Este már nagyobbat hancúrozott itthon, mint korábban szokott. A cumisüvegből ivás, a kanállal evés, és a pohárból ivás is jól megy neki.

"Röviden" ennyi :)

1 megjegyzés:

  1. Húha, ha belegondolok... Nagyon nehéz lehet ezeket a műtéteket, kontrollokat, orvosi beavatkozásokat végig csinálni Nektek! Mikor már a legkisebb dolognál is izgul az ember ha a gyerekéről van szó... Kitartás!!!!! M. Zsuzsi

    VálaszTörlés