Ez kérem a szeparációs szorongás. Kifejezetten nem rasszizmus, mert két perccel később a fehér bőrszínű Petra kezében is ezt a sírást produkálta. Meg 1 nappal korábban a Balázs kezében is. Pedig olyan jó kép lehetett volna... :) A kongadobos zenéje még tetszett is Babnak...
Jah, hogy hol jártunk? A lorentzweileri iskola udvarán, a Barátság-ünnepen, ahol 9 nemzet képviseltette magát. Pl. gulyást ettünk ebédre :) (Szerintem a magyarok voltak a legtöbben... Jól meghirdették a levlistán.)
A kissrác azt hiszem az echternachi (egyik luxi város) portugál kisebbségét képviseli. Ha jól gondolom, kamu-harmonikája van :)
Délután 5-re Apájával mozijegyünk volt, ahol a Coppelia c. balettelőadást néztük élő egyenes adásban Bolshoi operaházából. Nagyon szép volt, teljesen emészthető darab, kellemes zenével és nagyon ügyes balett-táncosokkal! Addig Babra a szomszédban vigyáztak. Este aztán volt itthon hancúr! Könyv polcon nem maradt! Úgy is mondhatnánk, volt egy kiskakasunk a szemétdombon. És itt még fel se fedezte, hogy a pampers-doboz tele van építőkockákkal!!! Bogyó által definiált rend az, ha nincs a helyén semmi. Ha mégis ott lenne, akkor laza mozdulattal kell hátradobni az illető tárgyat, oda, ahová nem érdemes utánanézni se...
Te is így csináltad
VálaszTörlésHa rámolásról van szó, a gyerek nem ismer lehetetlent!
VálaszTörlésNagyon jó kép!
Szabina