2011. április 18., hétfő

Először is: köszöntök minden kedves újonnan érkezett Olvasómat :) Ismeretlenül is.... Mondjuk ez a műfaj elég érdekes, korábban kb. tudtam, kik olvasnak, mostanra kicsit széleskörűbbé vált a tábor (azért nem azt mondom, hogy óriási lenne, nem is ez a cél) Pl. felkerültem ismeretlen ember bloglistájára, ahonnan lehet, hogy még több ismeretlen ember talál meg, bár el tudom azt képzelni, hogy ők nem követik sokáig szerény kis életünket, ha már úgysem tudják, mi fán termünk. Próbálok nem változtatni a stíluson, mondjuk nem is tudnék, csak lámpalázban írok még két bejegyzést, aztán majd visszaáll a lelki nyugalmam :) 

Na ennyi kitérő után dióhéjban lássuk, mi is történt, mióta nem találkoztunk. (Már csak azért röviden, mert fél 12 lett valahogyan... Alvásidő.)
A hétvége alkalmas volt arra, amit elterveztem: a "kertet" szintre hozni. Történt ugyanis, hogy a fű megnőtt. Van ilyen, nem is ez a baj, már nagyon vártam a kertészeket (bármily sznobul is hangzik ez :D) Végre jöttek is, 3 napig kisollóval szálanként tettek rendbe minden bokrot és fűszálat, kivéve a mi placcunkon! (Vagyis a bokrokat igen, de az égig érő fűűűű... "az a szép zöld gyep"...., na az kimaradt). A szomszédtól tudtuk meg, hogy igen, ezért külön fizetett az előző tulaj. Azt mindjárt gondoltuk, hogy nem ingyé lesz rövid, de minthogy tavaly legalább 3x levágták minden szó nélkül, egyértelmű volt a következtetés: a közös költség ezt is fedi. Ezek szerint nem... Lehet, hogy a tavalyi évre ki volt fizetve? Lényeg, hogy várt ránk egy zsebkendőnyi területen a fű rövidítése. Nem lenne nagy különlegesség, ha itt Kirchbergben, az EU-s intézmények, reprezentatív banképületek tövében egy birka legelészne, látott már ilyet a világ, na de az bogyózik is meg aztán azt is nyírni kell nyírni kell... Akkor már ugyanott vagyunk, ahol elindultunk. Maradt a B variáció: elkérni a szomszéd fűnyíróját.

Ezen kívül teraszunk ékessége volt, mióta csak ideköltöztünk, egy szép kiszáradt tuja. Végre elszántam magam, és kihúztam a két szerencsétlen rózsafa közül, meg aztán már az egészet ki is gyomtalanítottam. Itt kérdezném meg: hányan ismerik azt a szót, hogy PARÉ? A gyom szinonimája Kiskunmajsán :) Tehát a kő virágládában keletkezett egy űr, amit ma a Helában egy kisebb gömbtuja vagy buxus vagy mifene vásárlásával már félig orvosoltam is. Ugyanis megvéve már megvan, de elültetve még nincs.

Na már látom, hogy ez a dióhéj legalább egy kókuszdióé, mert ez ugyan már nem rövidke írás...

Mégis a tegnapi nap fő eseménye nem a kertészkedés volt, hanem kirándulásunk a berdorfi sziklákhoz a Mercury29Lion fedőnevű családdal :) Amíg a fiúk másztak, mi kerestük őket az erdőben, gyermekeinket magunkra aggatva :D A Schaffer utód az erdei séta közben be is vágta a szunyát.

Hétfői napunkon pedig sikerült végig pörögni. Kiadós porszívózást követően (na jó, meg ebéd, meg ebédeltetés, stb) ellátogattunk a Helába (megjegyzés: a junglinsteribe), ahol a fenti buxust egyéb hasznos dolgok mellett beszereztük Babesszal. Ráadásul ezt nem a saját kocsinkkal tettük, hanem egy kölcsön példánnyal, amivel a délután hátralévő részében ismét elmentünk Saarburgba Apájával a sajátunkért, immáron el is hoztuk onnan.
Ezek után egy akkora bevásárlást rendeztünk, hogy na! Ugyanis megint egy nagyon klafa boltra találtunk, eddig is Kauflandba jártunk a németeknél, de most egy igazán nagyot sikerült kifognunk! :) Asszem megvan, ezután hova járunk bevásárolni... :)

Este szokásos menetrend, csak 1 órás késésben. Na ezért van most késő.
Mielőtt befejezném, sértődötten elmondom, hogy Babfej az Anyjának még mindig nem mutatta meg a kanapé melletti felállás művészetét...  :(

1 megjegyzés:

  1. Hát ez nem igaz, Gabi, mi tényleg egy másik idősíkban élünk vagy mi! Kert dettó, tegnap elég tré módon, de végre megszabadított minket a gondnok a térdig érő gaztól:))). Pedig már terveztük a tehénvásárlást. Ha már Svájc:))).

    VálaszTörlés