Kedves Olvasóink, ennyi kihagyás után nem csodálkozom, ha kezdetek elpártolni, de meg tudom magyarázni a bizonyítványom: szombat reggel óta hol mi nem voltunk internet közelben, hol az internet nem volt a közelünkben... De ma utánanéztünk a kóborló netnek, és újra a szolgálatunkban áll.
Lássuk csak, mik is történetek:
pénteken voltunk Kerekítő klubban! Csak sajnálni tudom, hogy mifelénk külhonban nincs ilyen: klassz kimozdulási lehetőség mamának, babának egyaránt. Kedves emberekkel találkoztunk, és sok új dalt tanítottak... Bab pedig találkozott hasonló korú babákkal.
Este aztán egy finom vacsorát költöttünk el Hertáéknál, Juci társaságában, még egyszer köszönjük a meghívást és az ajándékokat, nagyon jól éreztük magunkat!
Szombaton, vasárnap meglátogattuk a kiskunmajsai rokonokat, ahol ugyancsak finomabbnál finomabbakat ettünk, s mindenki megcsodálta Bogyeszt :)
Hétfőn egy lazább délelőtt után Gyöngyöst ejtettük útba, ahol a napra pontosan nálam 29 évvel fiatalabb Lukácsot néztük meg. Hihetetlenül pici :) Liáéknak is köszönjük a vendéglátást és az ajándékokat!
Ma délelőtt felcsíptük a hitelesítve lefordított anyakönyvi kivonatot, amivel el szerettük volna kezdeni a magyarországi anyakönyvezést, és az útlevél igénylést Bogyónak. Meg ahogy mi azt elképzeltük... Azt hittük, 3 hét sok, ezalatt dolgok elintézhetők... Talán már belénk ivódott a luxembourgi naivitás, hogy ügyet intézni úgy is lehet, hogy az ember bemegy a hivatalba, tép egy sorszámot, amivel belátható időn belül sorra kerül, majd dolga végeztével távozik, a kész kiállított okmánnyal a kezében... Ezzel szemben koppantunk: először is, kedd délelőtt mért is lenne egy anyakönyvi hivatalban ügyfélfogadás? A szerda délelőtt jóval racionálisabb időpont. Aztán ha beadjuk a kérelmet, az anyakönyvi kivonat hiteles fordításával, akkor a hivatalos 30 napos eljárással kell számolni, de inkább hosszabb idővel. És akkor még nem igényeltünk útlevelet. Még szerencse, hogy nem kell hirtelen repülőre ülnünk, vagy feltétlen Svájcba utaznunk...
De folytassuk a történéseket: délben meglátogattuk a nagyszülőket, finomat ebédeltünk, és Babnak volt lehetősége kipróbálni a rugós hintát. Pont nem voltam szemtanúja, de állítólag gyorsan rájött a csínjára-bínjára, és azt már én is láttam, hogy élvezettel ugrándozott az ajtófélfán :)
Ezek után Zsuzsiékhoz volt meghívásunk, ahol ugyancsak fincsit ettünk, és megcsodáltuk, mekkorát nőtt Kristóf, mióta nem láttuk! Zsuzsinak is köszönjük a vendéglátást!
Ezen kívül kedvezőek a fejlemények Bogyó megkeresztelésének terén. Nem mintha kevésbé bürokratikus lenne ennek a leszervezése is, amin azért eléggé meglepődtem, de úgy néz ki, vasárnap fog megtörténni a dolog.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése