sütik&séták

Így játszunk Apával :)

(Mert már tudok videót is feltölteni! :)

Vicces volt ez a mai nap. Először is, reggel, amíg Babot etette Apja, odatett neki egy kis csomagot a hálózsákba. De ezt már nekem kellett rendbe tenni: az egész kifolyt mellé. Ami nem is csoda, mivel szegénykén nem volt még tiszta pelus, csak az éjjeli, ami minden reggelre úgy néz ki, mint Vízipók Csodapók buborék-gatyája. Tehát attól már nem lehet elvárni, hogy egy ilyen jellegű küldeményt is befogadjon... Nekiálltam hát, hogy mindent kakitlanítsak: időközben belenyúlt, aztán az arcához... Volt mit csinálni. De, hogy Anya örüljön, amikor sehol nincs pelus a láthatáron, akkor kell még szökőkutat is játszani. Komolyan, most már értem, miért sok köztéri szökőkút ábrázol pisilő kisfiút... könnyen megihleti ez a szobrászokat, gyakran látni ilyet, úgy tűnik :)

A nap közbenső része átlagosan telt: főztem, mostam, gyereket altattam, tecsőről karácsonyi dalokat töltöttem le. (Egész jókat! Most azt hiszem egész sok pénzt spóroltam, máskor kiadunk ezekért több 10 E-t) Délután aztán elkezdett beteljesedni a predesztináció, miszerint nagy havazás várható, narancssárga riasztással.

Apát megvártuk itthon (akinek koktélpartija volt a munkahelyén), aztán együtt átmentünk az osanba. Rájöttem, ez a megoldás, ketten könnyebb.

Vettünk pár dolgot, de ez még nem volt az igazi nagy karácsonyi bevásárlás. De annyira jó lesz, hogy holnap el tudjam kezdeni a mézeskalács sütését, illetve a szombati sushi-készítő vendégséghez is vettünk pár dolgot. Nem nálunk lesz, mi megyünk megint :) De nálunk is lesz még, el is felejtettem, hogy hívnunk kéne még karácsony előtt embereket.

Aztán az osanban szokás szerint megnéztük a tenger gyümölcsi részleget, most sok osztriga volt kitéve. Nagyban nézegetjük, mikor a "halas legény" megszólított, pontosabban rábeszélt minket az osztrigára. Igazi jó eladó volt, hetyke francia sipkával a fején, mintha egy halászfaluból szalasztották volna. Vettünk végül két emberesebb darabot kóstolás címén, de közben megkérdeztem, hogy is kell ezt kinyitni. Kapott az alkalmon, hogy bemutassa a speckó osztriga-felnyitó kést, fel is nyitott vele egyet, amivel aztán megkínált minket. Ha ezt tudtuk volna, hogy ott is kipróbálhatjuk... Na végülis Peti megkóstolta. Itthon aztán a saját kis késünkkel álltunk neki, kisebb viadal után sikerült is felnyitni. De nekem addigra már elment tőle a hangulatom... Szegény állat, 1 perccel előtte még élt... Még a héját is próbálta becsukni. Meg különben is. Olyan nyálkás :) Sok minden tengeri herkentyűt szeretek, de ez nem jött be. Így vagyok még a csigával és a békával is. A kóstolásig se jutok el.

Egyébként hála a narancssárga riasztásnak, fantasztikus élmény volt ma az osan! Tulajdonképp abban az időpontban mentünk, amikor általában lépni sem lehet az emberektől, munka után. Eleve a ruhaboltok teljesen bezártak! Az osan pedig kb csak nekünk volt nyitva :) Nagyon kényelmes volt így. Utoljára egyetem alatt volt hasnoló élményem, amikor a koleszból éjfélkor szaladtunk át a tescoba :)

A narancssárga riasztás egyben azt is jelenti, hogy gyönyörű a táj. Most is folyamatosan hull a hó, minden hófehér, és nagy fény van odakint, mert a hófelhők és a fehér táj visszaveri a fényeket. És megint csönd van, akkor is, ha autó közlekedik.

Itthon gyertyákat gyújtottunk, és karácsonyi dalokat hallgattunk (még most is), illetve találtunk a pincében tavalyról egy forralt bort. Nagyon kellemes bentről nézni a hóesést. Holnap nem sokan fognak dolgozni :)))

Babot nehéz volt letenni, valahogy semmi se volt jó neki. Etettem, ringattam, énekeltem neki, monoton hangon verseltem neki (újabban ez bejön, ettől könnyen elaludt tegnap is meg ma délután is), de most ez se segített.

Mérgemben kihoztam a nappaliba a kiságyba. Ott hozzábújt az őzikéhez, és nyomban elaludt :)