2010. október 29., péntek

Ma nagyon nemzetközi volt az étkezésem: francia péksüti reggelire, német kávéval, ebédre kuszkuszt főztem, vacsira pedig sushit vettünk, és olasz bort ittunk. :) Babnak nem volt ilyen változatos :) Nestlé Nan reggelire, ebédre, vacsira, meg amikor eszébe jut, hogy éhes. Ez az a tápszer, ami se Németországban, se otthon nem kapható. Viszont itt legalább nem kell felíratni. 

Tegnapi nap pakolászással telt, ma több lustasággal. Viszont most bent voltunk a városban sétálni. Kicsit jó volt már kimozdulni, és nem csak itt a környéken sétálni. Babnak is hiányzott a séta, mivel délután nem akar nagyon aludni hosszabban, tegnap is csak 10-20 perceket aludt, ma is, amíg a macskaköveken nem rázódott a babakocsiban. Ébredés után is aranyos volt: egyáltalán nem sírt, hanem nagy szemekkel nézelődött a sapija alól :). Ki kellett használni a szép időt, elvileg holnaptól esősebb idő lesz.

Babó nagyon mosolygós, a nap minden percében jó kedélyű, ha nem éhes, vagy álmos éppen. Amivel biztosan meg lehet mosolyogtatni, ha az ember letörli a tejtől az állát, vagyis megsimogatja. :)
Szegénykémnek koszmósodik a fejbőre. Tudom, olajjal kell kenegetni és lemosni. De ha az ember rákeres a neten, gyökeresen ellentétesek a vélemények erről a témáról is, hogy érdemes-e vele foglalkozni, vagy elmúlik magától; akkor tesz-e az ember kárt, ha leszedi, vagy akkor, ha rajtahagyja. Én a leszedés híve vagyok... Persze ekkora haj mellett azt hiszem ez elkerülhetetlen volt.

Hamarosan be kell szereznünk egy lábzsákot, mivel sajnos ezt nem adtak a babakocsihoz. Nem is gondoltam volna, de tényleg lehet külön is kapni, mindenféle árfekvésben. Sőt, olyat is lehet kapni, ami kimondottan autósüléshez is jó, mert az övek számára perforálták a zsák hátoldalát. Persze mindenképp olyat kell vennünk, ami kívül vízlepergetős.

Tegnapi nap újdonsága az volt, hogy ha beleültettem a pihenőszékébe, és rákapcsoltam a játékhidat, egész sokáig eljátszott vele, sokat beszélt hozzá, és vigyorgott rá. Szokásos beszéde az Áóóóó és a Háóóóó! De más kapcsolatban is mondogatja a magánhangzókat. Mindenesetre nagyon tetszett neki a játék, ha mozgott (márpedig egyfolytában úton van keze-lába), olyankor összekoccantak a játékok, amiket nagy örömmel nézett, sőt talán mintha már nyúlna is néha az irányukba. A játszószőnyeg játékai még nem arattak ekkora sikert, de ami ott feltűnt, hogy a csipogó répára felfigyel még sírás közben is. :) 

1 megjegyzés: