Bab ma sokáig nézegette a cumisüveget, amit elé tartottam, illetve a jobb kezét, amivel az üveg felé kalimpált. (Nagyon várom már, hogy észrevegye a kezét :)) Szerintem ez akkor is kezdeti stádiuma volt a kéz+eszköz közti kapcsolat felfedezésére. Amikor figyel, valahogy másképp néz, kitartóbban, csendesebben veszi a levegőt, és persze kicsit ráncol :) Mért is ne, apja fia :) Ja: szerintem a jobbkéz most csak véletlen volt, ebből még nem vonok le olyan következtetést, hogy akkor jobbkezes is lesz. Csak a bal nem volt szem előtt :) Különben lassan a cumisüveget is felismerhetné már, hiszen napjában többször abból kapja a táplálékot.
Egész sokáig el tud lenni egymaga is, ha épp nincs semmi baja, és van látnivaló a közelben. De eljön a pillanat, amikor megunja, és ennek hangot is ad.
Pedig ma sok szabadidőre volt szükségem, mert kitakarítottam az egész lakást. Persze voltak benne szünetek, amikor etetni meg altatni kellett, de nagyjából sikerült! (Sőt, még mindig alszik, gondolkozom is a további teendőkön. Pl. egy halom vasalnivaló vár még rám.)
Kicsit aggódok, amikor nekiállok takarítani, mert ezeknek a vegyszereknek elég erős a szaguk, még én is fejfájást kaptam tőlük, remélem Babnak nem lett semmi baja. Próbáltam szellőztetni közben, de elég hideg van már, hosszan nem lehet nyitva az ablak. A másik meg, amiatt aggódok, hogy a kezem ilyenkor nem túl steril. Húzok én gumikesztyűt, de olyan hosszan tart levetni, hogy amikor hirtelen kell a babával valamit csinálnom, rég késő, mire levarázsolom magamról....
A takarítás miatt a mai sétánk eddig elmaradt. Még mindig mehetnénk, de ennyi tornázás után kinek van kedve? :)
Jut eszembe: pelenkázós kutya-kép: áttettem ugye a másik oldalra, hogy most a cicát nézze. Azóta az lett a szokása, hogy a túloldalra nézelődik, tehát megint a kutyust bámulja, ma is megörült neki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése